Holt-Tisza

  A tiszalúci Tisza-holtág közelében a Takta, a Sajó és a Tisza által határolt területen 1990-ben létrehozták a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet. Területe azóta 6083 hektárra növekedett. A terület az észak-alföldi süllyedékterülethez tartozik. A pleisztocén végén megindult süllyedés (évszázad/dm.) után került át a Tisza vízfolyása erre az alacsonyabb felszínre, s alakította ki a ma látható felszínt. A víz elpusztította a jégkori rétegeket és helyére a saját hordalékát rakta. Medrét állandóan változtatta, környezetét gyakran teljesen elöntötte. A jellegzetes ártéri tájkép a Tisza sorozatos áradásának köszönhetően jött létre. A területet rétek, erdők, ligetek, kaszálók, nádasok, morotvák és mocsaras területek váltakozása jellemzi. A folyómedret fűz és nyár ligetek kísérik. Az erdőtársulásban még találunk kőrist, szíllt, tölgyet és gyertyánt is. Cserjeszintben a szeder indarengetege és a galagonya szövevénye szinte áthatolhatatlan. Aljnövényzete sűrű, többek között megtalálható benne a farkasalma, csalán és a ragadós galaj. Az állóvizes morotvákban gazdag a hínárvegetáció. A feltöltődő területeket a gyékények, nádasok, majd a magásrétek, mocsárrétek foglalják el. E terület keményfa ligetei, úszó lápjai és ősmorotvái különösen értékesek. További botanikai értékekkel is találkozhatunk. (rucaüröm, nyári tőzike, debreceni torma, elegáns kosbor, margit virág, fátyolos nőszirom, villás sás, tőzegpáfrány, stb.) A különböző vizes élőhelyek számtalan védett állat- és növényfajnak nyújtanak otthont. A körzet területén 14 különböző értékes növénytársulás és 58 növényfaj található, közülük 25 védett. A védetté nyilvánításakor itt volt Kelet- Magyarország legnagyobb géntelepe, de megtalálható itt a nagy és kis kócsag, a bakcsó, a batla, a jégmadár, a guvat, kárókatona, a vízi csibe, több fajta réce fajok, a haris, a barna és a kékes rétihéja, egerész- és gatyásölyv, kaba- és kerecsensólyom is. Közel 200 madárfaj költ vagy vonul át itt rendszeresen. A terület egynegyed része szerepel a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyek listáján. Tiszalúc közelében a Holt-Tiszánál 2000-ben WWF hód-visszatelepítési program keretében 15 hódot engedtek szabadon, hogy elfoglalják a természetben az őket megillető helyüket. A tájvédelmi Körzetben a kesznyéteni Szamárháton kiépített látogatóközpont található. Mellette  mintagazdaság működik ahol az ős magyar állatfajták közül ismét tenyésztik a szürkemarhát és a racka juhot.

Holt-Tisza

 A Tisza folyása térségünkben meglassul, hordalékát ezért lerakja. A gyakori árvizek során bedőlt fák mederben maradva, hordalékot megkötik, így segítik a zátonyok kialakulása, egyben ennek köszönhetően alakultak ki a hihetetlennek tűnő kanyarulatai is. "Szinte csodálkozott az ember, miért nem tör keresztül a hurokszerű kanyarulat keskeny nyakán..."(Cholnoky) Községünk közelében közepes áradás esetén is az árvíz átlépve az alacsonyabb parti részeket és az Alföld felé zúdult le. Az 1830. évi rendkívüli nagy árvíz következtében került sor a Tiszafelmérés (1833-1846) nagy munkájára. A felmérést Lányi Sámuel vezette. A szabályozási munkálatokat 1846. augusztus 27.-én ünnepélyes keretek között Széchenyi István indította meg, mely az 1848-49-es Szabadságharc eseményei következtében leállnak, majd 1850-ben újra folytatódnak. Az első kapavágás emlékét a tiszadobi oldalon emlékmű hirdeti. Tiszadob-Polgár közötti új medernek köszönhetően Tiszalúcot a ,,folyó" Tisza messzire kerüli. A holtág a Tisza szabályozáskor az 55. számú átmetszéssel alakult ki. Tiszalúc- Tiszadob közötti hossza 15 km, átlagos szélessége 80 m, vízmélysége 3,5-12 méteres, területe 120 ha, víztérfogata kb. 4 millió m³. A partján mára üdülőtelep alakult ki. A Holt-Tisza nagy területének köszönhetően kellemes kikapcsolódást nyújt a vizek szerelmeseinek evezősöknek, horgászoknak. Tiszalúc- Polgár közötti szakasz kb. 19 km. hosszú. Jelenleg a Takta vízfolyása táplálja, holtágnak ezen fele mára már feliszapolódott, elmocsarasodott. Ebben a részben található a Lúci sziget, és ez a rész adott helyet a hajdan volt Lúci-révnek (Luczi-rév). Tiszalúcról Tiszadobra a Tiszán található "katonai" pontonhídon, illetve kompon lehet átjutni. A híd jellegzetessége, hogy hajó közeledésekor szétszedik.