Kecsege:

Horg�szata:

Hol keress�k:
A kecsege a tiszta, m�ly v�zû foly�ink lak�ja, kedveli az agyagos szakad� partoldalakat (k�r�szes part), ahol legfontosabb t�pl�l�k�t is megtal�lja. Homokos, lapos partoldalakon is elõfordul, fõleg alacsony v�z�ll�sn�l, t�bbnyire az esti �s �jszakai �r�kban. Fen�klak� hal, ez�rt itt is keress�k.

Kap�si idõk: �r�k�rv�nyû szab�lyt nem lehet fel�ll�tani, ahol a kecsege nagysz�mban fordul elõ, ott a nap b�rmely szak�ban sz�m�thatunk kap�s�ra. A legt�bb kecseg�t azonban az esti, illetve az �jszakai �r�k adhatj�k. Az �vszak tekintet�ben a k�r�szrep�l�s elej�n sz�m�thatunk a legnagyobb �rdeklõd�sre, ilyenkor a kecsege szinte meg van dolondulva, �lland� mozg�sban van, szinte minden �llati eredtû csalival foghat�. Az õszi idõszak is kedvezõ, ilyenkor a nagyja kaphat a horogra, t�len a legm�lyebb r�szekre vonulnak a nyugalmi idõszak v�g�ig.

Horg�szm�dszerek: A legeleterjedetebb m�dszer a kecsegehorg�szatban a fenekez�s, amely lehet v�g�lmos oldalelõk�s szerel�k, illetve cs�sz��lmos szerel�k. �sz�s szerel�kre ritk�n kap, ink�bb csak akkor amikor a horgot a fen�k felett �sztatjuk.

A felszerel�s: A bot 2,40-2,70 m hossz� 25-50 g dob�s�ly� legyen, mindenk�ppen �rz�keny spiccû, de ugyanakkor gerinces legyen, a kap�s megfelelõ �rz�kel�se, illetve a bev�g�s erõss�ge miatt. Az ors� k�z�pkateg�ri�j�, megfelelõ f�krendszerrel ell�tott kell, hogy legyen. A zsin�r vastags�ga ne haladja meg a 30-as m�retet. A horgok k�z�l a hossz�sz�r� v�konyh�s�ak a legmegfelelõbbek, �rdemes alkalmazni a karbon horgokat, mivel ezeknek a hegy�t tûhegyesre �lezik. Az �lom erõs sodr�sban val� horg�szatn�l kan�l fom�j�, csendesebb lim�nyos v�zr�szeken lapos lesark�tott t�gla alak� legyen.

Csalik: A kecsege t�pl�lkoz�s�t tekintve apr��llatevõ, a v�zben �lõ f�rgeket l�rv�kat eszi. Fõ t�pl�l�k�t k�pezi a mederben �lõ tiszavir�g l�rv�ja. Az 1990-es �vek elej�n v�dett� nyilv�n�tott�k a k�r�sz minden �lõ form�j�t, �gy tilos a vele val� horg�szat. Szer�ny v�lem�nyem szerint nem a horg�szok okozz�k a k�rokat a tiszavir�g �llom�nyban, hanem a k�rnyezetszennyez�s. A legelterjedtebb csali a v�r�s tr�gyagiliszta.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A kecsege kap�sa apr� �t�sekbõl �ll, sz�mszerint 2-3 erõteljes b�lint�st lehet tapasztalni a bot hegy�n. Ilyenkor ne k�slekedj�nk a bev�g�ssal, mivel a kecsege amilyen gyorsan fel is tudja venni a csalizott horgot, olyan gyorsan ki is k�pi. Az elsõ �t�s �ltal�ban az, mikor a fark�val a sz�ja fel� tereli a felcsalizott horgot, ha ilyenkor v�gunk be rendszerint nem fogjuk meg a halat, vagy pedig a hal fark�ba akadhat a horog. A m�sodik �t�sre kell �ltal�ban bev�gni, a gyakorlott kecsegehorg�szok rendk�v�l j� reflexekkel rendelkeznek. A bev�g�s ut�n a hal megindul a meder k�zepe fel�, erõteljesen v�dekezik, gyakran kiugrik a v�zbõl. �lvetart�sa m�ly v�zbe engedett nagym�retû sz�kban lehets�ges, k�l�nben hamar elpusztul.

Ismertet�:

Elterjed�s, �lõhely:
Kecsege (Acipenser ruthenus)
Eur�pa nagyobb foly�iban elterjedt. N�metorsz�gban telep�tett �llom�nyai �lnek. Magyarorsz�gon term�szetes szaporulata jelentõs. Kedveli a sebesebb foly�s� homokos szakaszokat, az agyagos m�rg�s v�zr�szeket. Fen�klak� hal. Magyarorsz�gon a 80-as �vekben a nagym�rt�kû v�zszennyez�sek miatt �llom�nya kiss� megcsappant, �gy mesters�ges kihelyez�ssel pr�b�ltak �llom�nyn�vel�st el�rni, a 90-es �vek derek�n �llom�nya n�vekedni kezdett. Haz�nk legjobb kecseg�s vizei, a Tisza, Dr�va, K�r�s�k, az ut�bbi �vekben a Dun�ban is megjelent.

Testfel�p�t�s: Jellegzetes k�lsejû hal. Teste megny�l hengeres. Orra hossz�, csontos, kiss� felfel� hajl�. Sz�ja, amely az orr kezdet�n�l helyezkedik el, csõrszerûen elõreugr�, a sz�ja elõtt n�gy baj�ssz�l tal�lhat�. Teste pikkely n�lk�li, hosszir�nyban �t v�rtsor fedi, egyik a h�t�len, a t�bbi k�toldalt helyezkedik el. Bõre ny�lk�s �rdes tapint�s�, az �vatlan horg�sz kez�t gyakran fels�rti. H�ta s�t�tbarna, egyes helyeken eg�szen olajz�ld �rnyalat� is lehet, oldalai vil�gosak, hasa piszkosfeh�r. �sz�i sz�rk�s sz�nûek, a mell �s a farok alatti �sz�k v�rhenyesek, farok�sz�ja r�szar�nytalanul osztott, teh�t a felsõ �ve j�val hosszabb az als�n�l.

Szaporod�s: M�jus-j�nius h�napokban �vik, m�ly k�ves foly�medrekben.

T�pl�lkoz�s: Mivel a kecsege fen�klak� hal, sz�ja als� �ll�s�, �gy t�pl�l�k�t a fen�krõl szerzi. Megfigyel�sek alapj�n sokszor a fark�val s�pri a sz�j�ba a t�pl�l�kot, amit elõzõleg a csontos orr�val kit�rt az aljzatb�l. �tlapj�n megtal�lhat� minden fen�klak� szervezet, csig�k kisebb kagyl�k, rovarl�rv�k, fõ t�pl�l�k�t azonban az agyagos aljzatban megtal�lhat� tiszavir�g l�rv�ja jelenti, amit l�rva �s im�g� (rep�lõ rovar) form�j�ban egyar�nt fogyaszt.