A tiszai ladik

A Haldor�d� cs�nak�p�t� f�rumainak meg-meglend�l� forgalma arra enged k�vetkeztetni, hogy j� n�h�nyan �reznek kedvet saj�t v�zi j�rm�v�k elk�sz�t�s�re. Arra ugyan nem v�llalkozom, hogy komplett �p�t�si le�r�st adjak kez�kbe, csup�n megpr�b�lom v�gigkalauzolni az olvas�kat egy tipikus tiszai ladik elk�sz�t�s�nek folyamat�n, mik�zben n�h�ny ellesett m�helytitokkal is igyekszem a cs�nak�p�t�k seg�ts�g�re lenni

Mint a vil�gon semmi m�s, �gy a cs�nakok sem tartanak �r�kk�. Szomor�an kellett tapasztalnom, hogy az ut�bbi n�h�ny �vben egyre komolyabb tataroz�sra szorul� �reg ladikom az id�n v�g�rv�nyesen megadta mag�t. Feneke itt-ott korhad�snak indult, m�r nem l�ttam �rtelm�t a tov�bbi toldoz�s-foldoz�snak.

Egy id� ut�n hi�baval� a jav�tgat�s

Tizenkilenc �vet szolg�lt alattam a der�k v�zi j�rg�ny, amit onnan tudok ilyen pontosan, hogy a l�nyommal �ppen egyid�s. Csak h�t ami egy l�nynak a legszebb kor, az ladiki m�rc�vel m�rve m�r matuzs�lemnek sz�m�t. Summa-summarum, a tavaszi �rv�z �rkez�se el�tti napokra �temezett karbantart�s sor�n kider�lt, hogy k�r volna r� a k�tr�nyt pazarolni, jobb lesz �jat v�s�rolni, vagy csin�ltatni helyette. A saj�t kivitelez�s gondolata is megfordult a fejemben, de nem akartam a kocsit olyan hossz� id�re sz�m�zni a gar�zsb�l, sem a kert p�zsitj�t csatat�rr� v�ltoztatni. B�r f�r�-farag� embernek tartom magam, azzal is sz�mot vetettem, hogy gyakorlat n�lk�l kock�zatos v�llalkoz�s hozz�kezdeni egy ilyen munk�hoz, r�ad�sul a szabadid�m is v�ges. �gy megl�togattam n�h�ny sz�m�t�sba j�v� mestert, �s v�gign�ztem p�r referencia-cs�nakot. Egyiknek a form�j�val, m�siknak az anyag�val nem voltam kib�k�lve, egyikben sem l�ttam azt, hogy a r�gi, j�l bev�lt darab hely�be l�phetne.

�ppen ladikn�z�ben voltam M�rt�lyon, amikor �sszefutottam Szab� L�szl� asztalos-cs�nakk�sz�t�vel. Az �t sz�l�n diskur�l� f�rfiakt�l �tbaigaz�t�st k�rve kider�lt, hogy egyik�k maga a mester. Elmondtam az elk�pzel�seimet, � megtet�zte a saj�t tapasztalataival. Nem sokat kellett magyar�zkodni, hamar kider�lt, hogy �rt�nk egym�s nyelv�n. A mester bar�ts�gos, k�zl�keny embernek bizonyult, p�r perc m�lva m�r a k�z�s ismer�s�ket soroltuk egym�snak a m�helye fel� tartva. „Ez lesz az”, gondoltam, amint a m�hely udvar�n t�li pihen�j�ket t�lt�, felford�tott ladikokra pillantottam. Az ismer�s form�j� cs�nakok jellegzetes, m�rt�lyi hal�szladik mint�ra k�sz�ltek. Egy ehhez hasonl�r�l vettem le a m�retet annak idej�n az els� cs�nakomhoz is. Miel�tt elb�cs�ztunk, megk�rtem Szab� urat, hogy v�gjon nekem a hullad�kokb�l n�h�ny l�cet, mert szeretn�m a leend� ladikom modellj�t elk�sz�teni. K�rd� pillant�s�n l�ttam, hogy hiszi is, meg nem is, de nyilv�n tal�lkozhatott m�r egy-k�t fura figur�val, mert sz� n�lk�l v�gigtolt egy p�r l�cet a k�rf�r�szen, �s azzal v�ltunk el, hogy mire levonul a nagy v�z, k�szen lesz a ladik is.

Ha a mester nem is, az �rv�z sajnos alaposan pr�b�ra tette a t�relmemet, de �gy legal�bb volt id�m a kis makett elk�sz�t�s�re. Legk�zelebbi tal�lkoz�sunk alkalm�val m�r a modellt is vittem mutat�ba, hogy valami ilyesmit szeretn�k. A mesternek a homlok�ra szaladt a szem�ld�ke, �s elismer�en mustr�lta m�vemet. Az �p�l� bizalom jegy�ben k�z�sen v�logattuk ki a v�r�sfeny� deszk�k jav�t, �s abban is meg�llapodtunk, hogy elviseli, hogy f�nyk�pez�g�ppel l�batlankodok k�r�l�tte, mik�zben a ladikot �p�ti.

Amikor a megbesz�lt id�pontban tal�lkoztunk, az el�munk�latok m�r k�szen voltak. A bels� oldalukon legyalult fen�kdeszk�k �sszev�logatva, kiv�gva fek�dtek a bakon, �s �ppen az ak�cfa bord�kon v�gezte a mester az utols� sim�t�sokat.

A bord�kat a fen�k �s oldalak d�l�s�nek megfelel� sz�gbe kell gyalulni

Am�g a Szab� �r keze alatt j�rtak a szersz�mok, a gyakorlati szeml�ltet�s mell� b�s�ges sz�beli kieg�sz�t�st is f�z�tt. Megtudtam, hogy valaha a helyi hal�szokt�l leste el a mesters�g fog�sait, �s m�r �vtizedek �ta �p�ti a bev�lt minta szerinti cs�nakokat.

Az Als�-Tisza vid�k�n haszn�lt ladikok rendszerint szimmetrikusan felh�zott orral �s farral k�sz�lnek. Alapanyagnak legjobb a v�r�sfeny�, vagy az erdei- (m�s n�ven borovi) feny�. Lucfeny�b�l, s�t ny�rf�b�l is lehet �ppen ladikot csin�lni, de sz�molni kell azzal, hogy k�zel sem lesz olyan tart�s, mint a t�m�rebb, gyant�val �titatott f�b�l val� cs�nak. A v�r�sfeny� k�l�n�sen j�l b�rja a vizet, amit Velence v�ros�nak t�bb �vsz�zada c�l�p�k�n �ll� h�zai is tan�s�tanak.

A collos deszk�t csak a bels� oldal�n gyalulja meg, hogy k�v�lr�l jobban tartson rajta a k�tr�nyoz�s. Ami a hossz�s�got illeti, �ltal�ban 5-6 m�teresek ezek a ladikok. A r�videbbek 3, a hosszabbak rendszerint 4 bord�val k�sz�lnek. A bord�k k�z�tti r�szen a fen�kdeszk�k lecs�pett fej� sz�gekkel vannak egym�shoz er�s�tve, hogy hajl�t�skor, �s haszn�lat k�zben ne hagyj�k el egym�st. Az �n cs�nakomn�l el�re kif�rt lyukakba 4 mm-es rozsdamentes stifteket raktunk sz�g helyett, b�r a mester szerint k�r agg�dni, a sz�g is kitart addig, ameddig a ladik.

Ami a fen�k sz�less�g�t illeti, 90 cm k�r�lit tart ide�lisnak, de ez att�l is f�gg, mit ad ki az 5 sz�l deszka. Ha t�bb 1-2 centivel, nyilv�n nincs sok �rtelme elv�gni. Ez�rt a bord�k v�gleges m�rete is csak a fen�k �ssze�ll�t�sa ut�n der�l ki.

Az �ssze�ll�tott fen�kdeszk�ra fel kell rajzolni a szab�smint�t. El�sz�r a k�z�pvonalat, majd a bord�k hely�t jel�li meg, majd a bord�k, valamint a far-�s orrt�ke v�geit egy-egy f�lig bevert sz�ggel t�zi ki. A sz�gek mell� hajl�tott l�c jel�li ki a fen�k �v�t, amit berajzol, �s kiv�gja. Ezut�n sz�geli fel az el�re berajzolt helyekre a lapol�ssal �sszeillesztett, sarokvassal er�s�tett bord�kat.

A fen�k a r�sz�gelt bord�kkal

A fen�kdeszk�k nem illeszkednek h�zagmentesen, hiszen helyet kell hagyni a faanyag dagad�s�nak is. Hogy egyenletes legyen a r�s, f�r�sszel v�gig szokt�k v�gni a deszk�k k�z�t.

A feneket a bord�k d�l�ssz�g�nek megfelel�en k�r�l kell gyalulni, �s j�hetnek r� az oldalak

El�sz�r a fen�khez illeszked�, als� deszk�kat teszi fel, �s sz�geli a k�t k�z�ps� bord�hoz, ezt k�vetik a fels� oldalpal�nkok

Az oldalpal�nkok – a fen�kdeszk�khoz hasonl�an – lecs�pett fej� sz�gekkel vannak egym�shoz r�gz�tve

Ezut�n j�n az egyik d�nt� l�p�s, a fen�k �v�nek kialak�t�sa. Vannak folyamatosan �velt fenek� cs�nakok, de az �n mesterem a sima fenek�t r�szes�ti el�nyben. A m�rt�lyi hal�szok az ilyet szerett�k, mert �gy tartott�k, hogy jobb a fekv�se, stabilabb, �s halad�sabb vele evezni, kev�sb� „tolja” a vizet. Ennek megfelel�en a fen�kdeszk�t �s az oldalpal�nkot egym�shoz sz�geli azon a szakaszon, amit egyenesnek akar hagyni, �s csak ezut�n kezd hozz� a fen�k felhajl�t�s�hoz. A hajl�t� c�lszersz�m egy vaskeret, ami k�toldalt �s alul csavaros szor�t� pof�kkal van felszerelve.

Amikor a borda v�ge a megfelel� magass�gba ker�l, hozz�sz�geli az oldalakhoz, �s �gy folytatja a hajl�t�st

Az orrt�ke „f�le” al� szor�tja az oldaldeszk�kat…

… ezzel a cs�naktest felveszi v�gleges alakj�t

A bord�k sarkai ki vannak v�gva, hogy �tfolyhasson rajtuk a v�z

H�tra van m�g a deszk�k tal�lkoz�s�nak szigetel�se, amit manaps�g lemezcs�kok r�sz�gel�s�vel v�geznek. Horganyzott, festett Lindab tet�lemez hullad�kot haszn�l a mester, ez v�lt be legjobban. Al� t�bbr�teg� �js�gpap�r ker�l, amit a deszk�k k�z�tti r�sen becsurg� kence fog �titatni, �s meg�vni a korhad�st�l. A lemezt sz�gel�s el�tt �rdemes egy lyukaszt�val kilyuggatni, �gy k�nnyebb lesz a sz�gel�s.

El�sz�r n�h�ny sz�ggel a hely�re igaz�tja, majd „v�gigvarrja” a lemezcs�kot

M�teres darabokban ker�l fel a lemez a deszk�ra, �s mint megtudom, ez sem v�letlen. A fa dagad�sa miatt nem c�lszer� �sszef�gg� lemezt haszn�lni, mert a fa �s f�m elt�r� mozg�sa el�bb-ut�bb a cs�nak sziv�rg�s�hoz vezetne.

Oka van annak is, hogy a sz�gek felv�ltva jobbra-balra d�lnek. Ha egy vonalban

�ppen olyan lett, mint a modell!

A lemezel�s ut�n m�r csak az apr� munk�k, �l�sek, orrkarika stb. felszerel�se �s a m�zol�s maradt h�tra. A bels� r�szt �s a fels� oldaldeszk�t Xylamon–Cellkolor–lenolaj elix�rrel, a feneket �s az oldal v�z alatti r�sz�t pedig k�tr�nnyal kezelte a mester. A fen�k bels�, bord�k k�z�tti r�sze szint�n kapott a k�tr�nyb�l. Mivel ide �gyis l�br�cs ker�lt, nem fog semmit �sszekenni.

Az utols� sim�t�sok…

… �s v�g�l a v�zrebocs�t�s!

Egy �jonnan elk�sz�lt cs�nakn�l nem lehetne zokon venni, ha sziv�rogna bele a v�z, de ebbe egy csepp nem sok, annyi se folyt bele, ahogy v�zre tett�k. A v�rakoz�somnak megfelel�en nagyon stabil alkotm�nynak bizonyult, nem billeg, �s a lapos fen�knek k�sz�nhet�en az orr�t se emelgeti az evez�csap�sokra. Ak�r k�t ember is ki�llhat az oldal�ra, akkor is messze van a felborul�st�l. V�gan belef�r az eg�sz csal�d, de mag�nyos horg�szatn�l is j�l j�n a t�gass�ga, k�nyelme. Nagyon tetszik, legsz�vesebben ki se sz�lln�k bel�le :-)