A kezdetek �s az alapok

Neh�z megmondani mikor is j�n el az a pillanat valaki �let�ben, amikor �r�kre megfert�z�dik a „horg�szat v�rus�val”. Mindannyiunk g�njeiben benne van a zs�km�nyszerz�s �r�me ut�ni v�gy, csup�n az a k�rd�s mikor �s hogyan fog ez megnyilv�nulni.

V�r a leend� horg�szra n�h�ny megoldand� probl�ma. Az els�, hogy el tudjon igazodni a horg�szathoz sz�ks�ges eszk�z�k dzsungel�ben: botok, zsin�rok, horgok, ors�k garmad�ja fogadja a horg�szboltba bel�p�t. R�ad�sul nem el�g megv�s�rolni a sz�ks�ges dolgokat, van n�h�ny apr�, de elengedhetetlen technikai fog�s, amivel ezeket horg�szatra alkalmass� kell tudnunk tenni.

N�h�ny sz� a horgokr�l. Sz�mtalan nagyon j� min�s�g� term�k kaphat� mindenhol, n�h�ny gondolatot szeretn�k megosztani ezzel kapcsolatban.

A horgok egyik jellemz�je a sz�moz�s. A nagyobb sz�m kisebb m�ret� horgot, a kisebb sz�m nagyobb m�ret� horgot takar. Fontos dolog a v�s�rl�s el�tt, hogy a kiv�lasztand� horog a kifogand� hal �s a felk�n�land� csali m�ret�vel �sszhangban legyen.

A m�sodik k�rd�s azonnal ad�dik: milyen halat fogjak? Term�szetesen nagyot �s sokat szeretne mindenki. Azonban a fokozatoss�g elv�t c�lszer� betartani itt is. Tanulni sok gyakorl�ssal lehet. Ez�rt c�lszer� olyan halakra „vad�szni” amib�l sok van, gyakori fog�sukkal a legt�bbet profit�lhat a horg�sz. Ez�rt gyakoroljuk a sneciz�st, a k�sz fog�s�t a gyerekekkel, mert gyakori kap�sukkal, a kap�sok v�ltozatoss�g�val, r�gz�lhet legink�bb az, hogy mikor, mekkor�t kell bev�gni, mi t�rt�nik, ha a bev�g�s nem id�ben: kor�n, k�s�n, kev�s, vagy t�l nagy er�vel t�rt�nik. Nagyon j� „tanul� hal” a sneci, apr� m�rete ellen�re teh�t nem lebecs�lend�. Ha biztosan fogjuk m�r az apr�halat, gyorsan �s k�nnyen �t lehet t�rni a keszegek fog�s�ra, amik szerencs�s esetben gyakran foghat�k �s nagyobb de legink�bb m�s �lm�nyt ny�jt, mint a k�sz�z�s.

Ha m�r v�s�roltunk horgot, - k�sz�z�shez lehet�leg v�konyh�s�, 18-20-as m�ret�t - fel kell k�tni a zsin�rra. Sokf�le m�dszerrel tehetj�k ezt meg, de mindegyik k�t�ssel t�masztott k�vetelm�ny alapja a megb�zhat�s�g.

Az itt l�that� �br�kon a legnehezebb elsaj�t�tani a „c” jel�t, de tal�n ez a k�t�s mondhat� a legstabilabbnak �s kell� gyakorlattal ak�r s�t�tben is k�nnyen k�thet�.

A leggyakoribb horogk�t�sek

Mindenkinek javasolhat�, hogy a horgot ne k�zvetlen�l a f�zsin�rra, hanem a f�zsin�r m�ret�n�l, n�h�ny sz�zad millim�terrel v�konyabb �gynevezett el�ke zsin�rra k�sse. Ennek t�bb el�nye is van. Egyszer�en cser�lhet� a horog an�lk�l, hogy a szerel�k�nk m�ret�n v�ltoztatni kellene, leakad�s eset�n csak az el�ke szakad, nem kell az eg�sz szerel�ket cser�lni. Hogy ezt k�nnyen meg tudjuk oldani, a f�zsin�rra egy v�gf�let k�t�nk.

K�t egyszer� v�gf�l t�pus

Az el�ke felk�t�s�nek egyik m�dja

Az el�k�t ebbe a v�gf�lbe hurkoljuk, (ha az el�k�re is k�t�nk egy ugyanolyan v�gf�let) vagy az �br�n l�that� egyszer� k�t�ssel is r�gz�thetj�k a v�konyabb zsin�rt.Mindk�t m�dszer elfogadott, magam r�sz�r�l az ut�bbit alkalmazom, de ez er�sen megszok�s k�rd�se.

Harmadikk�nt a zsin�rok �sszek�t�s�t tartom m�g fontos dolognak. Jelent�s�ge azonnal l�that�, amint b�rmilyen m�dszerrel megpr�b�lunk er�s, megb�zhat� m�don k�t, ak�r k�l�nb�z� �tm�r�j� horg�szzsin�rt �sszek�tni. Az al�bbi k�t�sek k�z�l a „c” jel� a legmegb�zhat�bb �s a leggyakrabban alkalmazott.

A zsin�rok �sszek�t�s�nek m�djai

Tudnunk kell, hogy mindenf�le k�t�s gyeng�ti a zsin�runkat, ez�rt t�rekedni kell arra, hogy a felszerel�s�nk�n lehet� legkevesebb �s a legjobb min�s�g� csom� legyen.

A k�vetkez� alkalommal megismerked�nk a sneciz� felszerel�s elk�sz�t�s�nek m�dj�val. Addig is j� gyakorl�st!

                                                                                                                                  Heged�s D�vid