Keszegflk(Halismertet)!
Hegeds Dvid 2007.02.02. 08:08
Amit tudok a keszegekrl!:D
Dvrkeszeg (Abramis brama)
|
A dvrkeszeg teste oldalrl laptott magas, a fiatalabb pldnyok vilgosabbak (pikkelyeik ezstsek), az regebbek srgsbrozosak. Herman Ott a nagy polihisztor a "keszegjellem legtrzsksebb alakjaknt" jellemezte.Kedveli a lassabb folys folykat, nagyobb tavakat, holtgakat (Dunban, Tiszban, Krskben, llvizek kzl a Balatonban a Velencei-tban, a Tisza-tban nagy llomnyban lnek). Szinttj is van rla elnevezve az n. dvr-szinttj. Ormnyszerûen elõrenyjthat szjval az iszapban keresi tpllkt, csigkat kisebb kagylkat, rvasznyoglrvt, amely a legsikeresebb csalija is. Mint szjllsa is elrulja lelmt elsõsorban a fenken keresi, de llvizekben gyakran tallhat vzkzt is, ritkn feljn a felsznre is fõleg a hajnali rkban. z- s szagrzkelse fejlett, messzirõl megrzi az etetõanyag szagt, kedveli az des zûeket, de fõleg tavasszal eredmnyesek lehetnk ha a natr etetõanyaghoz sok st kevernk. Mjusban-jniusban vik a part menti nvnyzet sekly rszn, sokszor a halak hta is kiltszika vzbõl, ilyenkor prdul szolglhatnak a nagyobb pldnyok a vzimadaraknak, vziemlõsknek. Sok helytt horgszati tilalmat rendelnek el ebben az idõben, nhol megtiltjk a vzparton val tartzkodst. Sõt egy idõben Svdorszgban mg a harangozs is tilos volt a vizek kzelben fekvõ templomokban, hogy az vst ne zavarjk.Nvekedse tpllkban gazdag vizekben gyors testhosszsga elrheti a 40-50 centimtert s testtmege a 4-5 kilogrammot.
|
Karikakeszeg (Blicca bjoerkna)
Leginkbb dvrkeszegre emlkeztet alakja, de ha jobban szemgyre vesszk szembetûnik a klnbsg, a dvrkeszeggel ellenttben a pros szinak tve vrses, htvonala a tarkn nyergesen hajlik. A csenes homokos, agyagos fenekû vizeket kedveli, sokszor a dvrkeszeg mellett is elõfordul, az iszapos rszeket kerli. vsa mjus-jnius hnapra tehetõ, vskor szival lnken csapkod, frdik akrcsak a ponty.
|
Bagolykeszeg (Abramis sapa)
Nagyobb folyink s tavaink hala dvrezs kzben akadhat horogra. Pikkelyei ezstsen csillogk, nagyobbak mint a dvrkeszegnek, teste elnyjtottabb. Szjra borul tompa orra alapjn lehet a legknnyebben megklnbztetni a tbbi keszegfltõl. Tpllkt elsõsorban az aljzatr csipegeti, szjllsa utal erre. vsa tavasszal kezdõdik elhzdhat a nyr elejig.
|
Lapos keszeg (Abramis ballerus)
A dvrkeszegnl laposabb ht, elnyjtott testû hal, pikkelyei ezstsen csillogk. Szja kzplls ebbõl tlve a tpllkt a vzkzt szerzi meg. Farok alatti szja feltûnõen hossz alap. Tartzkodsi helyei nagyobb folyink mly vize kedveli a kicsit lnkebb folys szakaszokat, Tiszban elg szp llomnya l. Hsa nagyon szlks, gy csak ritkn kerl a halpiacra nagy tmegben. Nvekedse lass maximlis mrete 20-30 centimter s 0,30-050 kilogramm.
|
Szilvaorr keszeg (Vimba vimba)
A nevt onnan kapta, mivel orra kkes s gmblyded akr a szilva, kiss tlnylik a szjon. Hengeres testû ezsts pikkelyû hal, farokalatti szja rvidebb mint a dvrkeszeg. Nagyobb folyinkban fõleg a Dunban s a Tiszban l, tbbnyire a talaj kzelben l. Tpllkt gy rovarlrvk, csigk, frgek kpezik. vsa mjus-jnius hnapra tehetõ, ikrjt nvnyekre bocstja, egy nõstnytõl akr 50-100 000 ikra is szrmazhat. Nvekedse lassnak mondhat leggyakoribb a tenyrnyi mretû pldny, maximlisan 25-30 centimteresre 0,20-0,40 kilogramosra nõ meg. A Vaskapu megptse elõtt pldnyai elvndoroltak egszen a tengerig. Hsa nagyon szlks.
|
Bodorka (Rutilus rutilus)
|
Ezsts testû kiss magas ht hal, pikkelyei a htoldalon zldesfeketk. szi vrhenyes sznûek, szeme bzaszn (ezrt nevezik bzakeszegnek). Hasvonala gblyded lekerektett. Ignytelen hal, egyarnt jrzi magt kisebb folykban, csatornkban, tavakban, trozkban. Mindentt nagy mennyisgben megtallhat, az eurpai vizek legnagyobb szmban elõfordul halfaja. Kerli a hideg, gyors folys vizeket, inkbb a melegebb ll, vagy lassb folys rszeket kedveli. Homokos kavicsos aljzat holtgakban keressk, kerli az iszapos rszeket. Nagyobb folykon a tavaszi radskor kihzdik az rterekre, bejut a holtgakba s bent is marad. Az rad foly zavaros vizben elindul a legkzelebbi csatornabefolyig a folyssal felfel.Egyike a hideg vzben, sõt jg all is foghat halfajainknak. vsa prilis elejre tehetõ.Rendkvl szapora, 80-10 000 ikrt is lerak. A vz alatti nvnyzet kztt ritkn talljuk meg a bodorkt, inkbb a tiszts rszeket kedveli. A msodnyarasnl idõsebb bodorka a mly, nylt vizet kedveli, mly ndasokat, hnarasok meder felõli rszt. Tpllkozst tekintve mindenevõ, tlapjn egyarnt szerepelnek rovarlrvk, apr rkflk, nvnyi hajtsok, hnrflk, zldmoszatok. Nvekedse tpllkban gazda vizekben gyorsnak mondhat, az tlagpldnyok 10-20 centimteresek, ritkbban elõfordulhatnak 1 kilogrammos pldnyok is.
|
Vrsszrny keszeg (Scardinius erythropthtalmus)
Teste szles hta kiss magas, kecsesnek mondhat. Hta olajzld. Pikkelyei nagyok, sznezete fõleg az idõsebb pldnyoknl aranyl, pikkelyei nem nylksak. szi vrvrsek. Szeme narancssrga felsõ rsze vrs. Szja felsõ llls ami a felszni tpllkozsrl rulkodik. tartzkodsi helyei nagyobb folyblk, holtgak, mestersges s termszetes tavak (igen szp llomnya l a Balatonban s a Velencei-tban). Csapatosan l, nagy kiterjedsû ndasokban, hnarasokban tallja meg kedvezõ letfeltteleit. A comp s a krsz trshala. A felszntõl kb. 15 centimterre mozog, a bodorkval ellenttben a vrsszrny nem szereti az rnykot. Termszetes tpllkai, vzi nvnyek hajtsai, zldmoszatok, frgek, rovarlrvk, vzfelsznre hullott rovarok.
|
Gyakran ssze lehet tveszteni egymssal a vrsszrny keszeget s a bodorkt, ezrt egy egyszerû sszehasonltsi tblzatot mutatok be.
|
|
Bodorka |
Vrsszrny keszeg |
Szjnyls: |
vzszintes |
felfel ll |
Ht-, hassz |
egyvonalban |
a hasi elõbb |
Als sz |
bzasznû |
vrpiros |
Hasl |
gmblyded |
les |
A szem szne |
bzasznû |
srga |
Jszkeszeg (Leociscus idus)
|
Kiss magas ht, oldalrl laptott, testalkata miatt a vaskosabb pontyflkhez tartozik. Szja kzplls, cscsba nyl. Hta szrksfekete, zldessrga csillogssal, oldala aranysrga. Szemgyûrûje citromsrga. Htszja palaszrke, a tbbi szja pirosas sznbe jtsz.Foly s nagyobb llvznken egyarnt megtallhat. Fõleg a fenk kzelben tartzkodik de szvesen feljn a felszn kzelbe a vzre hullott rovarokra vadszni. Elterjedsi terlete Eurpa kzpsõ, illetve keleti felre tehetõ, elõfordul Ororszorszgban s Skandinvia dli vizeiben. Tbbnyire csoportos, folyvzi hal, de elõfordul lõhelyvel sszekttt holtgakban is. A vzszennyezst jl tûri, ezrt fordul elõ nagy szmban a Dunban Budapest alatt. Nvekedst a Dunn vizsgltk, miszerint az 1. vben 6-8 cm-es, a 2. vben 10-20 cm-es, az 5. letv vgre elrheti a 26-35 cm-t s a 350-900 g testtmeget. Tpllkban gazdag vizekben nvekedse rtelemszerûen gyorsabb. Tpllkozst tekintve a jsz mindenevõnek mondhat. Fogyasztja a vzinvnyek hajtsait, az aljzatrl az algalepedket, planktonikus lõlnyeket, frgeket, rovarlrvkat, felsznre hull bogarakat, fõleg nagyobb pldnyai a halivadkot is ragadozza. Ivarrettsgt lete 3-5. vben ri el, vhelyt csoportosan keresi fel prilistl jniusig, kb. 60-150 000 ikrt rak le. Az ikra erõsen tapad, fenkre vzinvnyekre ragad. Az embri 10-20 nap alatt kel ki, de ez kedvezõtlen idõjrsi viszonyok miatt elhzdhat.
|
Paduc (Chondrostoma nasus)
Teste nyjtott izmos, kiss hengerded alak. Trzse nylnk, vaskos, htvonala kiss dombor. Sznezete a htoldalon sttzld-barnszld, oldalai fokozatosan vilgosodnak, pikkelyei ezstsen csillogk. Htszja kkesszrks, a tbbi szja vrses rnyalat, farokszja szrke szeglyû. Szja jellegzetesen als lls. Mindkt ajka erõs, porcos felptsû, egyenes vonal (ezrt hvjk npiesen vsettajk paducnak). Szjmrete testmrethez igen kicsi. Orra kkesszederjes rnyalat, ajkai rzsasznûek. Ltsa, szaglsa fejlett. Leginkbb a gyors folys kavicsos, homokos medrõ nem tl mly vzrszeket kedveli. Tavasszal csapatokba verõdve tartzkodik a kõrzsûkk, sderztonyok lanksabb essein. Nyr vgn, õsz elejn a sebes s a lass folys hatrn lehet megtallni, mg õsz vgn s tlen behzdik a foly mlyebb rszeire. A paduc egyarnt elfogyasztja az apr llati eredetû tpllkot, valamint a kveken megtelepedett algabevonatot, amit oldalra fordulva csipkedi le. Tlen is tpllkozik. prilis vgn mjusban nagy csapatokba gyûlve vik, rendszerint kisebb mellkfolykba hzdik fel.
|
Ksz (Alburnus alburnus)
Nyjtott testû hal, szi erõteljesek, hta stt olajzld, oladala ezstsen csillog. Pikkelyei nagyok s ezsts csillogsak, guanidint tartalmaznak, amit rgebben a krmlakk gyrtsnl hasznltak alapanyagknt. szja felsõlls. Szemgyûrûje hamvassrga sznû. Majdnem minden foly s llviznkben megtallhat, szeret a nylt vzen a felszn kzelben tartzkodni, klnsen kedveli az oxignds zuhogk alatti vizeket. Tpllkozst tekintve mindenevõ, hiszen egyarnt fogyaszt nvnyi s llati eredetû tpllkot. Szvesen legeli a kvekre tapadt algabevonatot. Mjus jnius hnapban vik, rendszerint a partmenti nvnyzetre, a Balatonon sokszor a frdõzõk kztt csapkodva rakjk le ikrikat a partmenti kveken megtapadt algabevonatra. Igen gyakran elõfordul, hogy egy nagyobb vihar utn ikrk szzezrei pusztulnak el, a kvekrõl a partra sodrdva. Nvekedse lass, kifejlett pldnyok testhosszsga elrheti a 15-20 cm-t. Sokhelyen szvesen fogyasztjk kemny hst, fõleg ruszlit ksztenek belõle |
|