A horg�szathoz sz�ks�ges fontos felszerel�si t�rgyakat mutatjuk be ezen az oldalon, a botok ors�k zsin�rok ismertet�se mellett kit�r�nk az apr�bb de nem elhanyagolhat� fontoss�g� eszk�z�kre is mint forg�kapcsok, karab�nerek. Tan�csot pr�b�lunk adni a kezdõ horg�szoknak a megfelelõ horg�szcikk kiv�laszt�s�hoz, de rem�lj�k a profi horg�szoknak is gazdag inform�ci�t jelent ez az oldal.

A horg�szbot: A horg�sz meghosszab�tott karjak�nt funkcion�l. Erõ�tviteli c�lokat szolg�l, a bottal tartjuk a kontaktust a hal k�z�tt a zsin�r k�zvet�t�s�vel. A horg�szbot kiv�laszt�s�n�l n�h�ny szempontot figyelembe kell venni, elsõsorban, hogy milyen horg�szm�dszerhez akarjuk haszn�lni. Elsõdleges szempont a bot hossz�s�ga, ezt a horg�szcikkgy�rt�k cm-ben adj�k meg a horg�szcikkgy�rt�k, az 1,5 m-es kuttyogat�bott�l eg�szen az ak�r 15 m-es versenybotokig. M�sik fontos szempont a bot dob�s�lya, amit megmutatja, hogy mekkora az a t�meg amit el lehet biztons�gosan, bott�r�s n�lk�l dobni a horg�szbottal. �ltal�ban gramm-ban adj�k meg. Az alig 5-20 g-os dob�s�lyt�l eg�szen az 500 g-os dob�s�ly� botokig sz�les a v�laszt�k. Fontos m�g a bot akci�ja jel�l�se betûkkel t�rt�nik: A, B, C. Az akci� megmutatja hogy a bot terhel�s hat�s�ra hogyan viselkedik, vagyis hogyan, mekkora �vben hajlik. A "B" akci�s eg�szen a spiccr�szen hajlik, a bot gerince kev�sb� van ig�nybev�ve. A "C"akci�s szinte eg�sz�ben hajlik, ez az �n. parabolaakci�, nagyobb halak f�raszt�s�n�l fontos szerepe van, fõleg a gyors hirtelen kirohan�sokat lehet vele nagyon j�l lekezelni. Az "A" akci�s �tmenetet k�pez a "C" �s a "B" akci� k�z�tt. Speci�lis botmegk�l�nb�ztet�s is l�tezik, p�ld�ul a mûlegyezõ horg�szbotokn�l, itt nem azt veszik figyelembe hogy a bot hol hajlik, mert a s�lyozott zsin�rral val� dob�shoz a botnak eg�sz r�sz�ben dolgoznia kell. Itt haszn�lj�k az �n. AFTMA beoszt�st, ami lehetõv� teszi a legmegfelelõbb felszerel�s kiv�laszt�s�t, az �ltalunk horg�szni k�v�nt halfajhoz. A horg�szbot anyag�t tekintve igen sz�les a v�laszt�k, r�gebben a bambuszn�d illetve a ragasztott bambusz botok tett�k ki a horg�szbotok z�m�t. K�sõbb megjelentek az epoxigyant�val �sszeragasztott �vegsz�las botok, amelyek �ltal�ban k�t r�szbõl �ltak, r�zh�velyek seg�ts�g�vel csatlakoztak egym�shoz. Majd ezeket felv�ltotta az ûrtechnik�ban alkalmazott carbon illetve kevl�rsz�lsz�v�sû horg�szbotok, amelyek m�r alkalmazhat� teleszk�pos kivitelben is (cs�vekbõl �ll amelyek �sszevannak toldva). A legkorszerûbb keresztsz�v�sû kevl�r anyag� horg�szbot keresztmetszete. A horg�szboton a zsin�r vezet�s�t gyûrûk v�gzik, a legnagyobbat ami a ny�lhez a legk�zelebb tal�lhat� �n. keverõgyûrûnek nevezz�k, amely a zsin�r szabad �s egyenletel lefut�s�t seg�ti elõ. Az anyaguk r�gebben k�l�nf�le f�mek oxidos bevonat�val k�sz�ltek, de ezek nem voltak megfelelõek, mivel a zsin�r hamar rov�tk�kat r�gott bele, ami hamarosan zsin�rszakad�shoz vezetett. Ezeket az anyagokat felv�ltotta a ker�mia gyûrûsor, ami elsõsorban s�lya miatt volt kedvezõtlen. A legmegfelelõbb megold�st az �n. Fuji gyûrûk jelentett�k, a kop�s elhanyagolhat� volt. A botokra val� felerõs�t�s szempontj�b�l is l�teznek k�l�nf�le gyûrûk, a t�m�r �vegbotokra �ltal�ban k�t�zõs �n. talpas gyûrûk val�k, a teleszk�pos botokra cs�ves gyûrûk val�, amelyeket ragaszt�ssal lehet felerõs�teni.

A horg�szors�: A zsin�r t�rol�s�ra, valamint feltekere�s�re van alkalmazva, sõt ma m�r komoly f�krendszerrrel rendelkeznek, mikor f�raszt�skor a hal leh�zza a zsin�rt, a f�kez�ssel is ellent�tes ir�ny� h�z�erõt lehet kifejteni. R�gebben t�rol�ors� jelentette a zsin�r t�rol�s�t, f�krendszer�k megb�zhatatlan volt. Ezeket felv�ltotta az �n. peremfut� ors�, amely egy tengelyre merõleges dobra cs�v�li fel a zsin�rt, �gy hogy egy zsin�relkap�kar k�rk�r�sen forog a tegelyen.

Korszerû peremfut� ors�

A 80-as �vek elej�n megjelent magyarorsz�gon a tengeri horg�szatban elõszeretettel alkalmazott multiplik�toros ors�, amely zsin�rt�rol� dobja hasonl�t a t�rol�ors��ra, de megb�zhat�bb f�krendszerrel rendelkezik, csillagf�ke van. Nagym�retû dobja sok zsin�rt tud t�rolni csavarod�smentesen, mivel ellent�tben a peremors�val a zsin�r nincs a tengelyre merõleges k�rp�ly�ra k�nyszer�tve, �s csak egy sz�lvezetõ vezeti a zsin�rt ami csak a dobra val� egyenletes cs�v�l�st szolg�lja. �tt�teles meghajt�szerkezet mûk�dik benne, ami anyit jelent, hogy tetszõleges sebess�ggel tekerhetj�k fel a zsin�rt. A multiors�val val� dob�s nem egyszerû dolog azoknak a horg�szoknak akik a peremors� haszn�lat�hoz szoktak hozz�. A fej feletti lend�t�st itt el kell felejteni, hiszen �gy csak gubancot tudunk elõid�zni, a szerel�k az orrunk elõtt pottyan a v�zbe. A dob�st alulr�l, kiss� oldalr�l kell ind�tani, legyezõ mozg�ssal, a bot midig a bedob�s ir�ny�ba mutasson. Haz�nkban elsõsorban kuttyogat�sra, �s n�di pontyhorg�szatra haszn�lj�k a horg�szok.

"Bigfish"elnevez�sû multiors�

A zsin�r:

A hal �s a horg�szbot k�z�tti kapcsolatot biztos�tja, ma m�r nagyon sok k�vetelm�nynek meg kell felelnie. R�gebben a XX. sz�zad k�zep�n herny�selyembõl szõtt zsin�rral horg�sztak (fõleg a legyezõhorg�szok), karbantart�suk neh�zkes volt, mert minden horg�szat ut�n sz�r�t�keretre kellett cs�v�lni, mert k�l�nben a meglehetõsen magas �r� zsin�r t�nkrement. K�sõbb megjelentek a mûanyag sz�lb�l k�sz�lt zsin�rok, az elsõ pr�b�lkoz�sok nem t�k�letesre siker�ltek, ugyanis f�lgumi zsin�rok k�sz�ltek, ami megny�lt de nem v�ltozott vissza eredeti hossz�s�g�ra. Igaz�n t�k�letes nejlon zsin�rokat a 70-es �vekben kezdtek el gy�rtani, mgejelentek az elsõ m�rk�s zsin�rok is mint a DAM, Siglon, Shakespeare. Ezut�n nagy�zemm� nõtte ki mag�t a zsin�rgy�rt�s sok zsin�rgy�rt� tûnt fel a horg�szcikkpiacon, jobbn�l jobb kond�ci�kkal b�r� zsin�rjaikkal. A 90-es �vek elej�n megjelentek a multifil (t�bb sz�lb�l fonott) zsin�rok, amelyek forradalmas�tott�k a nagyobb halak horg�szat�t, a hagyom�nyos monofil zsin�rokkal szemben a szak�t�szil�rds�g sokszoros�ra nõtt. egyetlen h�tr�nyuk viszont, hogy kev�sb� ny�lnak, ez bizony f�raszt�sn�l okozhat komoly gondot, ha a horg�sz nem megfelelõen �ll�tja be a f�kerõt �s a nagyobb hal hirtelen megugrik. Fõleg n�di pontyoz�sra, kuttyogat�sra haszn�lj�k. A zsin�r tulajdons�gai k�z�l a legl�nyegesebb a szak�t�szil�rds�g, a csom�tûr�s, l�gys�g, a k�rnyezeti hat�sokkal szembeni ellen�ll�k�pess�g. A szak�t�szil�rds�g kg-ban megadott �rt�k, k�lf�ldi zsin�rokn�l Font-ban adj�k meg (1 Font kb. 0,5 kg). Ez azt jelenti hogy egyenletes terhel�s hat�s�ra a zsin�r a megadott kg �rt�kn�l fog elszakadni, persze ez csak ir�nyad� �rt�k, p�ld�ul a zsin�r m�sk�nt viselkedik sz�raz �llapotba mint nedvesen. Egyes horg�szcikkgy�rt� a term�k�k�n felt�ntetik a nedves �llapotban m�rt szak�t�szil�rds�got is. A csom�tûr�s a m�sik szempont ami fontos egy zsin�r kiv�laszt�s�n�l. �ltal�nos tapasztalat, hogy a l�gy zsin�rok csom�tûrõbbek mint sprõdebb t�rsaik, de ennek meg van az �ra is mivel ezek az igen l�gy zsin�rok szer�nyebb szak�t�szil�rds�ggal rendelkeznek. Nagyon fontos a helyesen megk�t�tt csom�, mivel a csom� gyeng�ti legink�bb a zsin�rt. A fonott zsin�rokn�l speci�lis csom�k k�t�s�re van sz�ks�g, mivel ezek igen l�gy zsin�rok. Fontos szempont a kop�s�ll�s�g �s a k�rnyezet hat�saival szembeni ellen�ll�k�pess�g, fõleg nagyobb tavaink, �s a foly�vizek homokos horg�szhelyei "eszik" a zsin�rt, a fonott zsin�rral nincs gond mivel nem annyira s�r�l�keny. A monofil zsin�rok k�z�l a legkop�s�ll�bban a kiss� kem�ny zsin�rok. Egyes zsin�rokat bevonj�k a naps�t�s UV sug�rz�sa elleni v�dõbevonattal, ami j�val megn�veli a zsin�r �lettartam�t. �sszegz�s�l: a zsin�r v�s�rl�s�n�l egyszerre teh�t t�bb szempontot kell figyelembe venni.

Az �sz�: Anyag�t tekintve sokf�le lehet, k�sz�lhet f�b�l (elsõsorban puhaf�b�l pl. balsafa), mûanyagb�l, vagy a most divat poliuret�n habb�l �ntve. Egyetlen k�vetelm�ny, hogy megfelelõ bevonattal legyen ell�tva, fõleg fokozottan �rv�nyes a f�b�l k�sz�lt �sz�kra, mivel ezek megduzzadnak v�zfelv�tel hat�s�ra. Sz�nezete egy�ni izl�s szerint t�rt�nhet, de egy fontos szempontot itt is figyelembe kell venni: a v�zbõl kil�tsz� r�sznek a l�that�s�g�t. K�l�nf�le fluoreszk�l� anyaggal bevont �sz�k l�tszanak a legjobban. A sz�nnek is fontos szerepe van, nagyon j�l l�tszik nappal az �gõv�r�sre festett �sz� antenn�ja, viszont sz�rk�letben m�r kev�ss�, �gy ilyenkor a legmegfelelõbb sz�n a matt feh�r. Cs�koz�ssal is kedvezõ eredm�nyt �rhet�nk el, j� �sszet�tel fekete-feh�r, v�r�s-fekete, citroms�rga-fekete. A l�that�s�g �rdek�ben, fõleg ha t�volabb van bedobva a szerel�k, sokan mûanyag gy�ngy�t is felhelyeznek az �sz� antenn�j�ra, vigy�zni kell azonban, hogy a gy�ngy ne nagy s�ly� legyen, mert ez megv�ltoztathatja az �sz�ra hat� felhajt�erõt. Az �sz�k terhelhetõs�g�t grammban adj�k meg a gy�rt�, �gy k�nnyen ki tudjuk v�lasztani a legmegfelelõbbet. P�ld�ul egy nagy felhajt�erõvel b�r� csuk�z��sz�t ak�r 20-30 g s�lyal is lehet terhelni m�gis fennmarad a v�z sz�n�n, a keszegezõ�sz�k szer�nyebb terhelhetõs�gûek 1-15 g -ig terjed az intervallum. T�pus szerint sokf�le �sz�t megk�l�nb�ztet�nk, elsõsorban az a m�rvad�, hogy milyen halfajra szertn�nk vele horg�szni. A ragadoz�halakhoz nagyobb m�retû �sz�k haszn�latosak, a csuka horg�szat�hoz t�mzsi 20-30 g teherb�r�s�t, s�llõ �sz�s horg�szat�hoz v�konyabb t�rzsû �s kisebb teherb�r�s�ak haszn�latosak. Pontyoz�shoz, nagyobb keszeg, k�r�sz fog�s�hoz 15-20 g teherb�r�s�t haszn�ljunk, persze sokf�le t�pus l�tezik, ezt a horg�szm�dszer d�nti el. Feltol�s �sz�s horg�szathoz mindig hossz� antenn�j� �sz�t haszn�ljunk, felfektetõs szerel�khez viszon nem olyan fontos a hossz� antenna, mivel kap�sn�l az �sz� �gy is elfekszik a v�z sz�n�n. Fõleg �jszakai horg�szatn�l ny�jt seg�ts�get a lemezantenn�s �sz�, amely t�rzs�be egy kb. 1cm sz�les �ltal�ban feh�r sz�nû mûanyag lemez van bele�p�tve. B�r mostans�g m�r elterjedtebbek a vil�g�t� patronok, �s m�g praktikusabb, a vil�g�t� �sz�k. Keszegez�shesz sokf�le t�pus� �s sz�nezetû �sz�t haszn�lhatunk, itt a legnagyobb a m�ret �s sz�nkavalk�d, egy �tlagos horg�sznak is legal�bb 8-10 f�le keszegezõ�sz�ja van. Itt m�r a szinez�sen �s a terhelhetõs�gen k�v�l sok szempontot kell figyelembe venni, p�ld�ul: a halfaj, a v�z tulajdons�gai, milyen t�vol k�v�nunk horg�szni. Az �sz� alakj�t tekintve lehet hossz�k�s �s lehet g�mb�lyded, a hossz�k�s alak�t elsõsorban �ll�, vagy lass� foly�s� vizen haszn�ljuk, a g�mb�lyded form�j�t gyors foly�s� vizeken, van m�g egy speci�lis forma a k�rtealak amely univerz�lisnak mondhat� mind foly�, mind �ll�v�zre. Mivel m�lyebben van a s�lypontja elõszeretettel lehet alkalmazni szeles idõben. elterjedt m�g az �n. ceruzaalak� �sz� amit n�v�nyzettel sûrûn benõtt r�szeken haszn�lnak, fõleg comp� horg�szat�hoz. Az �sz�nyak form�ja is fõ v�laszt�si krit�rium lehet, a v�gott nyak� �sz�t sima hull�mz�smentes v�zen haszn�ljuk (a kap�s jobban �szrevehetõ), a fokozatosan elkeskenyedõt pedig hull�mz� v�zre alkalmazzuk. �jabban elõszeretettel horg�sznak �ns�lyos �sz�val, ami azt jelenti, hogy az �sz�t�rzs als� r�sz�ben s�ly tal�lhat� (�l�m, vas), ami a dob�st�vols�g megn�vel�s�ben j�tszik nagy szerepet. Halfajok tekintet�ben, sokf�le �sz� �ll a rendelkez�s�nkre eg�szen a 1-2 g teherb�r�s� k�sz�zõ �sz�t�l eg�szen a 10-15 g-os foly�v�zi bolognai �sz�kig.

A horog: Kezdetben brozb�l �s vasb�l k�sz�lt horgokat haszn�ltak, amelyeket kov�csol�ssal �ll�tottak elõ. Forradalmat jelentett a horoggy�rt�s ter�n, mikor megjeletek az elsõ nemesac�lb�l k�sz�lt horgok, sz�v�ss�guk rugalmass�guk miatt a legmegfelelõbbek voltak a horg�szatra. A sz�v�ss�gukat a megfelelõ m�rt�kû rugalmass�g mellett �gy õrizt�k meg, hogy a gy�rt�s sor�n edzett�k a horgokat. Ezeket a horgokat �lland�an �lezni, fenni kellett, hiszen a megmunk�l�s nem tette lehetõv� a horoghegy megfelelõen �lesre val� kialak�t�s�t. Azut�n megjelentek a l�zerrel megmunk�lt hegyû ac�lhorgok, amiket m�r nem kellett fenni annyiszor. Manaps�g a magas sz�ntartalm� ac�lb�l k�sz�lt �n. karbonhorgok k�pezik a horogfajt�k z�m�t, ezeket k�l�nleges gy�rt�stechnol�gi�val �ll�tj�k elõ, ezeket a horgokat �lezni nem kell mivel a hegy kialak�t�sa k�miai �ton t�rt�nik �s t�k�letesen sima fel�letet produk�lnak, rugalmass�guk sz�v�ss�guk mindenek feletti. A horgok kiv�laszt�s�n�l bizonyos szempontokat figyelembe kell venni, elõsz�r is, hogy milyen halfajra horg�szunk. B�k�s halak horg�szat�n�l �ltal�ban nagy �blû horgok az elterjedtebbek, a bõ �blû horognak a c�lja, hogy ki ne szakadjon a hal puha sz�j�b�l. Ragadoz� halakhoz �ltal�ban hossz� sz�r� kis �blû horgok a haszn�latosak, ebben az esetben viszont a horognak kem�nyen be kell hatolni a hal csontos �lkapcs�ba, �s ehhez nagyobb erõt tudunk kifejteni hosszir�nyba egy hossz�sz�r� horoggal. A versenyhor�szok �ltal haszn�latosak az �n. szak�ln�lk�li horgok amelyek megk�nny�tik a kisebb �rz�kenyebb csalik feltûz�s�t (�rvasz�nyogl�rva), valamint a hal lev�tel�t a horogr�l. A horog m�ret�t a horg�szcikkgy�rt�k egys�gesen sz�moz�ssal jel�lik, m�gpedig �gy, hogy a horog m�ret�vel ford�tottan ar�nyos sz�moz�ssal. P�ld�ul a legkisebb horgok a 26-os, 24-es, 22-es ezeket k�sz�z�shez, valamint egy�b apr�halak fog�s�hoz haszn�ljuk. A 10-es 12-es m�retût nagyobb keszegf�l�k, kisebb b�k�s halakhoz, a legnagyobb horgokat /0- val jel�lik. p�ld�ul 1/0- �s, 2/0-�s, 7/0-�s (h�tnull�s). Megk�l�nb�ztet�nk m�g f�les illetve lapk�s horgogat (a zsin�r felk�t�se k�l�nb�zõk�ppen t�rt�nhet). Egy�g�, k�t�g� �s h�rom�g� horgok vannak forgalomban, a k�t- �s h�rom�g�t a ragadoz�halak horg�szat�n�l haszn�ljuk.

Forg�k, kapcsok, karab�nerek, dr�telõk�k: Eg�szen apr� horg�szeszk�z�k k�z� tartoznak, de legal�bb olyan fontosak, mivel ezek tartj�k a kapcsolatot a szerel�k k�z�tt. A forg�kapcsok k�z�l l�tezik, k�t �s h�rom�g�, a h�rom�g�t �ltal�ban oldalszerel�kekn�l alkalmazzuk, fõleg �sz�s csuk�z�sn�l. Fontos a forg�kapcsok anyaga, ami lehet f�m �s lehet valamilyen �tv�zet, ink�bb az olyanokat v�lasszuk amelyek kev�sb� korrod�lnak. Napjainkban megjelent a forg�kapcsok egy k�l�n t�pusa a bel�l csap�gyazott forg�, amely m�g sim�bb, zsin�rcsavarod�smentes horg�szatot tesz lehetõv�, fõleg a pergetõhorg�szok haszn�lj�k megk�l�nb�ztetett szeretettel. A karab�neres forg�kapcsokat akkor haszn�ljuk, ha gyorsan akarunk szerel�ket cser�lni, itt is fõleg a pergetõhorg�szatn�l j�het sz�ba. Mindig olyat alkalmazzunk, amelynek a f�le el�g nagy, �s j�l z�r a kapocs, nagyobb hal f�raszt�s�n�l ez fontos lehet, hiszen a nagy hal megtal�lja a szerel�s leggyeng�bb pontj�t. A ragadoz�halak horg�szat�hoz haszn�latos dr�telõk�k k�z�tt is sz�mos fajta l�tezik, k�l�nb�zõ hossz�s�gban, anyagban, van olyan amelyiket mûagyaggal vonj�k be, ezek �ltal�ban kiss� merevek, sprõdek. Az egyik legjobb erre a c�lra a van�dium, illetve wolframsz�lb�l fonott elõke, kellõen l�gy �s megb�zhat�an erõs, ha egy kicsit gubancol�dik, n�mi f�radts�ggal m�g ki lehet egyenes�teni. Most divat a kevl�rsz�l, amelyet az ûrhaj�z�stechnik�ban haszn�lnak, rendk�v�li sz�v�ss�ga miatt elõszeretettel kap helyet a szerel�kesdobozokban, egyetlen h�tr�nya hogy a csuka sz�j�ban l�võ kis fogakban elakad �s gyakran �ppen emiatt vesz�tj�k el a zs�km�nyt.

Kiemelõsz�k, v�g�horog: Ha el�rkezt�nk a hal megakaszt�sa ut�n ahhoz a pillanathoz, amikor a hal elf�rad ki kell emelni. Ez k�tf�lek�ppen t�rt�nik: sz�kkal illetve a 10 kg feletti s�llõ csuka harcsa kiemel�s�hez �ltal�ban v�g�horgot haszn�lnak. A kiemelõsz�k lehet �sszecsukhat� �s nem �sszecsukhat� kivitelû. Az �sszecsukhat� abb�l a szempontb�l elõny�sebb, hogy k�nyebb sz�ll�tani. A kiemelõsz�k kiv�laszt�s�n�l figyelembe kell venni, hogy mekkora halakra haszn�ljuk. Keszegez�shez a hosszabb nyelû kisebb terpeszt�sû sûrû sz�v�sû sz�kot haszn�ljunk. Nagyobb halakhoz ritk�bb h�l�szemû sz�kot v�s�roljunk. Egy dolgot meg kell jegyezni, a sz�kol�sn�l nem emelj�k fel a sz�kot, hanem a sz�j�t megfogva h�zzuk magunk fel�, ellenkezõ esetben elt�rhet a sz�k nyele. Minden sikeres horg�szat ut�n ellenõrizz�k a h�l�szemeket, hogy nem szakadtak-e ki, valamint, hogy a ny�l nem deform�l�dott el. Manaps�g m�r f�mbõl k�sz�lnek a j�minõs�gû kiemelõsz�kok, a versenyhorg�szok haszn�lnak karbonny�lbõl k�sz�lt szersz�mot. A m�sik eszk�z a v�g�horog, sokan kegyetlen m�sz�roseszk�znek nevezik, viszont sokszor fõleg nagyobb harcs�k kiemel�s�n�l a legmegfelelõbb eszk�z (ha nem kell, senki sem szeret ny�lk�lni a hatalmas fogkoszor�s sz�jba). Anyaga ac�l, de nem kem�nyre edzett mert az elpattanhat nagyobb erõkifejt�sn�l. A nyele k�sz�lhet f�b�l, bambuszb�l, fontos hogy a ny�lhez val� r�gz�t�s el�g stabil legyen. Elõfordul leggyakrabban cs�nakkal rendelkezõ horg�szokn�l, T foganty�val ell�tott v�g�horog is. A hegy�t mindig k�sz�r�ltess�k hegyesre, �s ha nem haszn�ljuk h�zzunk r� parafadug�t, hogy magunkat �s m�st ne s�rts�k meg vele.

Mûcsalik: A mûcsalik az �lõ csalikkal szemben valamilyen mesters�ges anyagb�l k�sz�lt eszk�z�k, amelyek kiss� vagy teljes eg�sz�ben ut�nozz�k a halak t�pl�l�k�t k�pezõ apr� �llatokat. Anyagukat tekintve k�sz�lhetnek f�b�, f�mbõ, mûanyagb�l, gumib�l, �llati szõrzetbõl stb. A tal�l�kony horg�szok a legk�l�nf�l�bb alkot�sokat szokt�k l�trehozni. Egyik ilyen �s tal�n leggyakrabban alkalmazott mûcsali a villant�, amely a s�r�l kishal mozg�s�t hivatott ut�nozni, sz�nezete v�ltoz�, egy dolgot azonban meg kell eml�teni bor�s zavaros m�lyebb v�zr�szeken csillog�bb, m�g tiszta v�zben naps�t�ses idõben kiss� matt, s�t�tebb sz�nezetû villant�t alkalmazzunk. A villant� k�t fõ csoportba sorolhat�k: -T�molyg�villant� -K�rforg� villant�: A t�molyg� villant� oldalaz�, kiss� cik�z� billegõ mozg�ssal h�vja fel mag�ra a ragadoz� figyelm�t.

Sz�les v�laszt�k t�molyg� villant�b�l

A k�rforg� villant� k�t fõ r�szbõl �ll, a tengely �s a kan�l, a kan�l a tengelyen k�rp�ly�ra van k�nyszer�tve �s �gy a tegelyre merõlegesen forog, a hal az oldalvonal�val �rz�keli a finom rezg�seket. Twisterek, gumihalak: A nyolcvanas �vek k�zep�n kezdtek magyarorsz�gon megjelenni a jiggek, amelyek k�l�n�s alakjukkal felh�vt�k magukra nemcsak a halak de a horg�szok figyelm�t, egyesek k�sz�nt�k sz�pen nem k�rtek belõle, mivel ez a szerkentyû gumitest�vel feloldotta a hagyom�nyos mûanyag horg�szdobozt. Sokan viszont annyira megbar�tkoztak vele, hogy rendre fogj�k vele a szebbn�l szebb csuk�kat s�llõket, a nagyobbj�val a kapit�lis harcs�kat, sõt el�g gyakran a b�k�s halak is felveszik. Horg�szat a jiggekkel saj�tos m�don t�rt�nik, nem �gy mint a villant�val, hogy egyenletesen, n�ha meg meg ugratva h�zzuk, hanem a bot lass� emelget�s�vel, ejt�s�vel tapogat�sszerûen horg�szunk. Maga a twister k�t fõ r�szbõl �ll, az �lomfejbe �nt�tt horogb�l, �s gumitestbõl, felszerel�se �gy t�rt�nik, hogy a gumitestet felh�zzuk a horog sz�r�ra (�rdemes a testbõl kicsit lev�gni mert �gy a farok nem nagyon fog t�lny�lni a horgon, ez�ltal kevesebb lesz az �res r�v�g�sunk). �jabban a twistereket �lomfej n�lk�l is haszn�lj�k, csak a horogsz�rra felh�zva (lebegõ twister). A gumihalakn�l m�s a helyzet, ott a ac�lelõk�re kell fefûzni a nagyobb m�retû mûcsalikat, mozg�suk elt�rõ a twisterek�tõl, farokr�sz�k lap�tform�j�ra van kialak�tva, a v�zben val� mozg�s hat�s�ra a farokr�sz jobbra balra csapkod. Ha j�l van felfûzve a dr�telõk�re akkor �lethûen ut�nozza a kishal mozg�s�t. A sz�nnek itt is fontos szerepe van, nagyon sok ragadoz� halunk j� sz�nmegk�l�nb�ztet�si k�pess�gekkel b�r. A s�t�tebb sz�nûeket nappal tiszta v�zben a vil�gosabbakat s�t�ted�skor, illetve �rad� zavaros v�zben haszn�ljuk. Csuk�ra balinra �ltal�ban feh�r sz�nût, s�llõre citrom �s must�rs�rga sz�nût, m�g harcs�ra narancss�rga sz�nût aj�nlan�k.

Twisterek, gumihalak minden mennyis�gben

Woblerek, rapal�k: F�b�l, illetve kem�ny mûanyagb�l k�sz�lt mûcsalik, mind testalkatuk, mind mozg�suk, mind sz�nezet�k �lethûen ut�nozza a ragadoz�k t�pl�l�k�ul szolg�l� halakat. Egyr�szes �s t�bbr�szes kivitelben k�sz�lneik, a t�bbr�szeseket k�z�pen kapcsolja �ssze k�t f�l. A fejr�szen az �n. terelõlapka helyezkedik el ami a wobler mozg�s�t teszi lehetõv�. K�t vagy h�rom h�rom�g� horoggal szerelik fel, ezeket kulcskarika k�zvet�t�s�vel lehet felhelyezni a woblerre. A woblereket k�v�lrõl sz�v�s fest�k �s lakkr�teg v�di, mind az �tnedvesed�stõl, mind a tûhegyes ragadoz�fogakt�l. Nagyon sok c�g gy�rt woblereket, Rapala, Nils Master, ABU stb.

Amerik�ban haszn�latos felsz�ni horg�szatra alkalmas woblerek

Az ut�bbi idõben megjelent egy mûcsali amely elsõsorban balin horg�szat�ra alakalmas nem kis eredm�nnyel. A Tsmanian Devil (tasm�niai �rd�g) egy enyh�n meghajl�tott csõbõl, ami a test�t alkotja, �s a test�bõl hosszanti ir�nyban k�toldalt ki�ll� terelõsz�rnyakb�l �ll.

A Rapala: Az 1950-es �vekben egy finn mesterember Lauri Rapala (ma m�r a h�rom fia viszi tov�bb a c�get) elkezdett foglalkozni azzal a gondolattal, hogy ragadoz� halainknak ha �lethû mozg�s� �s sz�nû mûcsalit k�n�lunk fel hat�rozottabban kapnak vajon-e. Gondolatait hamarosan tettek k�vett�k megsz�lettek az elsõ k�zzel faragott, egyedi fest�sû woblerek. Tesztelte sz�n�k, m�ret�k, dob�s�lyuk, mer�l�si m�lys�g�k szerint �s egy saj�tos k�drendszert alak�tot ki. A rapal�k megk�l�nb�ztet�se k�tf�lek�ppen lehets�ges, a tulajdons�guk, m�ret�k �s a sz�n�sszet�tel�k alapj�n. CDJ-9-GFR Original: Egyr�szes, felsz�ni fel�sz� J: K�tr�szes, fel�sz� CD: Egyr�szes, mer�lõ CDJ: K�tr�szes, mer�lõ SR: Egyr�szes, m�lyret�rõ (Shad Rap) SSR: Egyr�szes, m�rs�kelten m�lyret�rõ FR: Egyr�szes, m�lyret�rõ, t�mzsi alak� (Fat Rap) SFR: Egyr�szes, m�rs�kelten m�lyret�rõ, t�mzsi alak� MFR: Egyr�szes, m�lyret�rõ, t�mzsi alak�, 3cm hossz� (Mini FAT RAP) RATL RAP: Egyr�szes, mer�lõ, tes�ben apr� goly�k amik rezonanci�t keltenek MAG: Tengeri horg�szatra, valamint nagyobb harcs�k, csuk�k horg�szat�ra M�ret�ket tekintve 3cm-tõl, ak�r a 20 cm-es nagys�gig elõfordulnak, f�ggõen att�l, hogy milyen halfajra horg�szunk vele. Sz�nezet�ket tekitve igen v�ltozatos a paletta, itt is betûkkel adj�k meg a sz�nk�dot. A legelterjedtebb sz�nfajt�k. S: H�ta fekete, oldala ez�stsz�nû, hasa feh�r. A egyik leguniverz�lisabb Rapala, a ragadoz�k fõ t�pl�l�k�t a k�szt ut�nozza. G: H�ta fekete, oldala aranysz�nû, hasa feh�r. Pontyot, bodork�t, comp�t ut�noz. Kiss� borult idõben, nem t�l m�ly v�zben eredm�nyes. B: H�ta k�z�pk�k, oldala ez�stsz�nû, hasa feh�r. Tulajdonk�ppen heringet ut�noz. M�ly v�zben, k�sõ õsszel, vagy tavasszal fog�s. Nagyobb m�retben (15 cm) kiv�l� harcsacsali. P: S�g�rmint�s sz�nezetû, az egyik legjobb foly�v�zi s�llõzõ Rapala, de eredm�nyesen csuk�zhatunk vele. RT: Sziv�rv�nyos pisztr�ng ut�nzat, fõleg patakokban pisztr�nghorg�szatban v�lik be. SD: H�ta fekete, oldala gy�ngyh�zf�nyû pikkelymint�s, hasa feh�r. Sziv�rv�nyos �kl�t ut�noz. Kissebje s�llõre, nagyobbja csuk�ra, harcs�ra fog�s. CW: Az elõbbinek barn�s, aranyt�nus� v�ltozata. Bor�s idõben, valamint �jszaka alkalmas az SSR 7 CW v�ltozata felsz�nk�zeli s�llõz�sre, a Balatonon az egyik legjobb s�llõzõ Rapala. Csuk�ra, harcs�ra nagyobb darabjai alkalmasak. GFR: Fluorpiros h�t, aranys�rga oldal, feh�r has. �jszakai felsz�nk�zeli perget�sre alkalmas, s�llõre, harcs�ra. SFC: Fluors�rga h�t, ez�st�s oldal, feh�r has. �jszakai m�lyv�zi perget�sre alkalmas, elsõsorban s�llõre. RH: Ez�stfeh�r testû, piros fejû Rapala. Csuk�zni lehet vele eredm�nyesen. GR: Z�ld h�t, s�rga oldal �s has, cirmos fekete mint�zattal. Elsõsorban tengeri horg�szatra alkalmas, de csuk�zni is megfelel. Most n�h�ny eredm�nyes Rapalat�pus: J-7-S: Univerz�lis t�pus, s�llõre, csuk�ra, nagyobb balinra bev�lt. Mivel felsz�ni Rapala ez�rt ritk�n akadunk el vele. J-9-GFR: �jszakai felsz�nk�zeli harcs�k, �s nagyobb s�llõk bev�lt woblere. J-7-P: Az egyik legkiv�l�bb s�llõcsali, de a harcsa is elkapja. SR-9-SD: M�lyv�zi harcsacsali, akad�ban ritk�n marad benne, mert hossz� nyelve miatt kipattan az akad�b�l, sokan m�g egy kicsit s�lyozz�k. MFR-3-S: Ide�lis j�szkeszegre, domolyk�ra, t�mzsi alakj�n�l fogva k�nyebb vele nagyot dobni. SSR-7-CW: �ll�v�zen, �jszaka a felsz�nk�zel�ben s�llõz�sre haszn�ljuk.

Gazdag a v�laszt�k a Rapal�kb�l

Mûlegyek: Fõleg a pisztr�ng �s p�r horg�szat�n�l alkalmazott mûcsalik, de az ut�bbi idõben elõszeretettel haszn�latosak balin, j�sz �s domolyk� valamint v�r�ssz�rny�keszeg horg�szat�n�l. Egy�g� horogra k�tik k�l�nf�le �llati �s szintetikus anyagokb�l. A legk�l�nf�l�bb v�ltozatokat hoznak l�tre a bark�csol� horg�szok. Megk�l�nb�ztet�nk sz�raz, nedveslegyeket, nimf�k(rovarl�rv�k) valamint streamereket (kishalat ut�nz� fant�zial�gy nagyobb m�retben). A sz�razlegyeket v�ztasz�t�anyagb�l ksz�thetj�k �s a v�zfelsz�nen t�ncoltatva k�n�ljuk fel. Anyaguk legt�bbsz�r mad�rtoll leggyakrabban a kacs�nak a faggy�mirigy k�rny�k�n l�võ tollakat haszn�lj�k l�gyk�t�si c�lra. A nedveslegyek a v�zben r�g�ta sodr�d� rovart hivatottak ut�nozni, itt m�r nem sz�ks�ges v�zben fel�sz� anyagokat haszn�lni. A nimf�k a v�zben �lõ rovarl�rv�k (tegzesek, k�r�szek) ut�nzata, �ltal�ban �lmot, vagy r�zhuzalt tekernek a horogsz�rra a mûl�gy k�t�s�nek elsõ f�zis�ban, ez szog�ltatja a s�lyt amitõl a l�gy lemer�l. Streamerek nagyobb m�rteû fant�zialegyek, amelyek kishalat ut�noznak, ezeket gyakran k�t �s h�rom�g� horogra is szokt�k k�tni. Ezeknek a legyeknek a sz�n�k a legk�l�nb�zõbb, a citroms�rg�t�l az ibolyasz�nig mindenfajta megtal�lhat�. N�h�ny t�pus ami igen bev�lt: Alexadra: Test�t a p�va csillog� toll�b�l k�tik, piros gall�rral �s fekete farokkal. Sok pisztr�ngosv�zbõl kitiltott�k, mert az �llom�nyt jelentõsen meg lehet vele tizedelni. Mayfly: M�jusi l�gy, barna sz�nû apr� kis m�retû horogra k�t�zik. Gammarus: T�sk�s bolhar�kot ut�noz, pisztr�nghorg�szatban az egyik favorit. K�t�s�hez r�zdr�tot haszn�lnak, amit egy horogsz�rra (a horog�b�l k�zep�ig) felh�znak, igy az meghajlik. Majd erre k�tik a nimf�t. Palmerek: Herny�t ut�nz� sz�razlegyek. Pisztr�ng, valamint v�r�ssz�rny�keszeg horg�szat�n�l alkalmazz�k. Sz�nezet�k a feh�rtõl a feket�ig v�ltozhat.

V�ltozatok a mûlegyekre

V�gezet�l horg�szt�rsainknak egy kis seg�ts�get szeretn�nk ny�jtani a felszerel�s kiv�laszt�s�n�l, �gy n�h�ny halfajra speci�lisan �ssze�ll�tott szerel�ket mutatunk be.

Halfaj	Bothossz	D�b�s�ly	Akci�	Ors�m�ret	Zsin�rm�ret
Keszegf�l�k, kisebb testû halak	4.00-15.00 m	5-25 g	A	20-30-as	0.08-0.18 mm
Nagyobb testû b�k�s halak	3.00-3.50 m	25-50 g	C	40-50-es	0.30-0.40 mm
Perget�s kisebb testû halakra	2.40-3.30 m	20-60 g	B	40-es	0.20-0.30 mm
�sz�z�s, m�rtogat�s, twisterez�s csuk�ra, s�llõre	3.00-4.50 m	40-80 g	B	40-50-es	0.25-0.30 mm
Ragadoz�kra akad�lyos terepen	3.50-4.00 m	50-100 g	B	50-60-as	0.35-0.45 mm
Kuttyogat�s, n�di pontyoz�s	1.80-2.50 m	250-500 g	B	multiplik�toros ors�	fonott 0.30-as