S�ll�,k�s�ll�:

Horg�szata:

Hol keress�k:
A s�llõ foly� �s �ll�vizeinkben egyar�nt megtal�lhat�. Szereti a kem�ny medrû v�zr�szeket, az iszapos r�szeket ker�li, mivel kevesebb az oxig�n. Mindig b�v�helyet keres mag�nak, ahov� be�llhat �s innen csap le �ldozat�ra. Szab�lyozatlan foly�vizeken b�v�helyet jelenthet egy al�mosott partszakasz, a f�k gy�kereinek kusza halmaza, v�zbedõlt f�k, els�llyedt haj�roncsok. Szab�lyozott foly�vizeken a partbiztos�t� kõr�zsûk, ruganyok, g�tak, sarkanty�k jelentik a megfelelõ b�v�helyet a s�llõ sz�m�ra. Gyakran a v�zbeny�l� st�gek alatt keres mened�ket. V�zerõmûvek oxig�nd�s alviz�n is elõszeretettel tany�zik, itt nappal is �lland�an mozog, hajtja a kishalrajokat. Megtal�lhat� m�g teljesen akad�lymentes v�zr�szeken is, itt gyakran csak be�ll a meder egyenetlens�geibe, sokszor a medert�r�sekn�l meglepõen sz�p zs�km�nyra tehet�nk szert. Foly�torkolatok, befoly�k is kedvelt tart�zkod�si helyei. �ll�vizeken ker�li az iszaplerak�d�sos r�szeket, �lland�an k�veti a kishalrajokat, n�dtiszt�sokon, v�zin�v�nyek k�z�tt, els�llyedt f�k t�v�ben tany�zik, fõleg t�bbedmag�val. Teh�t ahol fogtunk egy s�llõt, ott sz�m�thatunk ak�r tov�bbi kap�sokra is. Nappali �r�kban a s�llõt a fen�k k�zel�ben, �jszaka k�zvetlen�l a felsz�n alatt keress�k.

Kap�si idõk: Ha elõsz�r egy r�pke pillant�st vet�nk a halra, pontosabban a szem�re, nyilv�nval�nak l�tszik, hogy a s�llõ elsõsorban a sz�rk�let �r�iban szerzi zs�km�ny�t. Ez�rt horg�szat�ra a k�sõ esti, illetve a kora reggeli �r�k a legalkalmasabbak, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nappal nem �rdemes horg�szni r�, hiszen v�zter�let, idõj�r�s, v�zj�r�sf�ggõ a s�llõ kap�kedve. V�z�ll�sv�ltoz�sra az �sszes hazai halfajaink k�z�l a s�llõ reag�l tal�n a leg�rz�kenyebben, a tisztul� vizet szereti a legjobban, sõt �rad�s elõtt �n. pezsd�l�skor is megtartja kap�kedv�t, szennyes, koszos �rad�sn�l viszont nem nagyon vesz mag�hoz t�pl�l�kot. Az idõj�r�sv�ltoz�s is befoly�solja kap�kedv�t, borong�s csepergõs idõben ak�r a d�li �r�kban is sz�m�thatunk a kap�s�ra, ilyenko is akt�v, holdvil�gos �jszak�kon is gyakori s�llõkap�sokra sz�m�thatunk. �r�k�rv�nyû szab�ly s�llõz�sn�l is: ha rabolni l�tjuk a ragadoz�t az m�r tulajdonk�ppen f�l siker, zs�km�ny csak akkor lesz a halb�l, ha megfelelõ felszerel�st, csalit alkalmazunk.

Horg�szm�dszerek: S�llõre t�bbf�le m�dszerrel is horg�szhatunk, ez�rt m�lt�n n�pszerû halfajta eg�sz Eur�p�ban. A legelterjedtebb m�dszer a fenekez�s, amikor a csalihalat k�zvetlen�l a fen�k f�l�tt k�n�ljuk fel. Foly�vizeken �rdemes laposabb �lmot haszn�lni, mert a sodr�s k�nnyen elviheti a szerel�k�nket. Ha azt akarjuk el�rni, hogy a csali kicsit elt�volodjon a v�zfen�ktõl, �rdemes k�nny�tett szerel�ket alkalmazni, amely lehet tirolif�s szerel�k k�nny�tett s�ly, oly m�don, hogy egy mûanyag hajl�kony cs�vet az egyik oldal�n egy mûanyag dug�val, a m�sik oldal�n pedig �lommal dugaszoljuk el l�gmentesen, mivel a levegõ bez�rva marad a csõbe ez�rt a csõ v�ge mint egy keljfeljancsi m�dj�ra elt�volodik a v�zfen�ktõl, megemeli a szerel�ket), ezzel a m�dszerrel elsõsorban akad�lyban gazdag, illetve kiss� iszapos medrû vizekben horg�szhatunk. A m�sik megold�s, hogy a fõzsin�rra felfûzve a horogelõke �s az �lom k�z� beiktatunk egy megfelelõ m�retûre v�gott parafadug�t, ez is kicsit megemeli a szerel�ket (fõleg a Balatonon n�pszerû). Tart�sokon, akad�lyos ter�leteken alkalmazhatjuk az �sz�s m�dszert, csak �s kiz�r�lag r�vid dob�sokn�l, legc�lszerûbb a cs�nak haszn�lata. Az �sz�s s�llõz�sn�l nincs sz�ks�g olyan erõs szerel�kre mint a csuk�n�l le�rtakban, csak indokolt esetben pl. nagyobb halakat sejt�nk, nagyon akad�s a horg�szhely. Ac�lelõk�re sincs sz�ks�g, helyette ink�bb alkalmazzunk kevl�rsz�lat, ugyanolyan harap�sbiztos, de viszont megfelelõen l�gy. Egyar�nt haszn�lhatjuk a lefenekezett �s a szabadon �sztatott �sz�s m�dszert. Van olyan horg�sz aki elsõsorban szereti megkeresni a s�llõt, nekik a kedvenc m�dszer�k a perget�s. A s�llõt mindig valamilyen takar�s mellett keress�k, ez�rt a m�csalit is pr�b�ljuk meg �gy dobni. A perget�snek is sz�mtalan fajt�ja lehet, �rdemes megpr�b�lni, fõleg nagyobb s�llõkben bõvelkedõ vizekben az �lettelen csalihallal val� perget�st. Amelyet �gy haszn�lunk, hogy fûzõtû seg�ts�g�vel a csalihalat felfûzz�k a zsin�rra �gy, hogy a horog csak egy kicsit �lljon ki a test�bõl. A zsin�r m�sik v�g�t a fõzsin�rra k�tj�k amire ezelõtt felfûzt�nk egy propellert �s egy kisebb g�mb�lmot, ami a dob�shoz sz�ks�ges s�lyt szolg�ltatja. �rdemes forg�kapcsor a fõzsin�r �s az elõke k�z� beiktatni, mert �gy elker�lhetj�k a zsin�rcsavarod�st. Ha j�l vezetj�k a kishalunk bukd�csolva p�r�gve kelti fel a ragadoz� figyelm�t. A m�csalis horg�szatn�l a spinnerez�s, woblerez�s, twisterez�s, gumihalaz�s j�het sz�ba, a s�llõ ritk�n kap t�molyg� villant�ra, ink�bb csak a gyors mozg�s�akat szereti. Az egyik nagyon n�pszerû m�dszer a s�llõhorg�szok k�r�ben a m�rtogat�s, ami tulajdonk�ppen azt jelenti, hogy a bedobott szerel�ket lass� emel�ssel- s�llyeszt�ssel kell bevontatni, �gy hogy a csalihal mindig s�llyeszt�skor feneket �rjen. Sokszor hat�konyabb m�dszer mint a fenekez�s, vagy a perget�s, �ri�si elõnye, hogy nagy ter�leteket horg�szhatunk v�gig. A s�ly lehet �lom, de sok helyen csavarany�t, csavart, sõt gumigyûrûbe hurkolt k�vet haszn�lnak, az�rt mert el�gg� elakad�s m�dszer ez, teh�t ha leszakad a szerel�k akkor se b�nk�djunk, hanem szerelj�nk �jra, mert a s�llõk szeretik a b�v�helyeket. Sok esetben az �lom �ppen e miatt dr�ga, �s m�g r�ad�sul k�rnyezetszennyezõ is.

Felszerel�s: Fenekezõ horg�szathoz v�lasszunk 3 m k�r�li horg�szbotot 30-60 g dob�s�llyal, �s B akci�s horg�szbotot. Az ors� 40-es kapacit�s�, a zsin�r max. 0,30 mm �tm�rõjû, de ha a Balatonon �s valamely nagyobb �ll�viz�nk�n horg�szunk �rdemes megkock�ztatni a v�konyabb zsin�rt 0,20 mm-ig. �sz�z�shoz tart�sban 3,5 m-es 40-80 g dob�s�ly� B akci�s gerinces botot alkalmazzunk, az ors� 40-es kateg�ri�j�, a zsin�r 0,30-as legyen. Perget�sre 2,70-3,00 m hossz� 20-40 g dob�s�ly� horg�szbotot haszn�ljunk, 40-es kapacit�s�, megb�zhat� f�krendszerû �s legal�bb 3 goly�scsap�ggyal rendelkezõ ors�t haszn�ljunk. A zsin�r itt lehet 0.20-0,25 mm-es j�minõs�gû kop�s�ll� zsin�r, a m�rka tekintet�ben az legyen a m�rvad�, hogy min�l l�gyabb �s kop�s�l�bb legyen. M�rtogat�shoz 3,5-4,00 m hossz�, 15-30 g dob�s�ly� �rz�keny spiccû botot haszn�ljunk, sok horg�sz a match botot haszn�lja eredm�nnyel, fõleg esõs idõben c�lszerû az alkalmaz�sa, mert a zsin�r bevontat�skor nem tapad a bothoz, �s a kap�st is k�nyebb �gy �rz�kelni.

Csalik: S�llõz�sre, ha �lõhallal horg�szunk, egy fontos szempontot figyelembe kell venni, ez pedig a csalihal m�rete. Ugyanis a s�llõnek nincs akkora sz�ja mint a csuk�nak, �gy nem k�pes elnyelni egy �tlagos s�llõ egy 10 cm- n�l nagyobb csalihalat. A kishalak k�z�l is a hossz�k�sabbakat r�szes�ti elõnyben. A hal fajt�ja is d�ntõ fontoss�g� lehet, a sziv�rv�nyos �kle �ll az elsõ helyen a m�sodik a k�sz, k�veti a kisebb bodorka, v�r�ssz�rny� keszeg, s�g�r, naphal apr�bb p�ld�nyai. Sokan horg�sznak �lettelen csalihallal, itt is figyelembe kell venni, hogy semmi esetre se legyen hosszabb 5-7 cm-n�l. Elõszeretettel alkalmazz�k fõleg a Balatonon a "megtaposott halat", amelyet a horogra val� felûz�s elõtt szab�lyosan laposra taposs�k, ez�ltal a kishalnak az �sszes tart�v�za elt�rik, �s a v�zben l�gyab himb�l�zva mozog, �gy kelti fel a ragadoz�k figyelm�t. A halszelet is bev�lt csali, ha a csalihalaink k�z�l csak nagyobbacsk�k vannak, akkor k�sz�ts�nk belõle halszeletet, gyakran fog�sabb mint az �lõ csalihal, mert a s�llõ kitûnõ �z�rz�kelõ k�pess�g�t c�lozza meg. �lõ csalik k�z�l a s�llõ kaphat giliszt�ra, de nem ez a fõ csalija. Mûcsalik k�z�l a kism�retû k�rforg�kat alkalmazhatjuk villant�s horg�szathoz. Twisterek k�z�l 5-7 g-osakat haszn�ljuk, s�rga fluors�rga vagy feh�r farokr�sszel. Gumihalas horg�szatn�l a mûcsalink legyen 5-10 cm-es, itt is vil�gos sz�nût alkalmazzunk. Woblerez�sn�l J-9-S, J-9-GFR, J-9-SFC, CDJ-9-Gfr, CDJ-9-SFC, SSR-7-S, SSR-7-CW jelz�sû rapala woblerekkel �rdemes pr�b�lkozni.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A s�llõ f�raszt�sa abb�l �l, hogy fel kell torn�szni a m�lyebb v�zr�tegekbõl, nagyobb p�ld�nyainak f�raszt�sa rendk�v�li horg�sztud�st, tapasztalatot ig�nyel, a kissebje az elsõ kirohan�s ut�n rendszerint megadja mag�t. A sz�kol�sn�l oda kell figyelni, fõleg ha a horog a csontos sz�jpadl�sba akadt, ilyenkor semmi esetre se erõltess�k, ink�bb hagyjuk, hogy n�h�nyszor visszaperd�lj�n a m�lybe, term�szetesen a zsin�rt tartsuk mindig feszesen. A sz�kol�s csak akkor eredm�nyes ha a s�llõ kiss� oldal�ra dõlve hagyja mag�t vezetni, mindig fej felõl mer�ts�nk. B�trabb horg�szt�rsaink k�zzel is kiemelhetik a halat, itt fokozottan �rv�nyes, hogy csak a teljesen kif�radt halat emelj�k ki, ugyanis a h�t�sz� kem�ny t�sk�i, �s a kopolty� �les fedõlemezei s�r�l�st okozhatnak. A s�llõ �lvetart�sa k�nyes feladat, amennyiben halunk v�rzik, komolyabban megs�r�lt a horogt�l, k�r bilincsre fûzni, azonnal �lj�k meg �s sz�raz ruh�ba csavarjuk be. Amennyiben zs�km�nyunk l�tsz�lag �letk�pes, hossz� k�t�lre fûzve engedj�k a m�lybe.

Ismertet�:

Elterjed�s, �lõhely:
S�llõ (Stizostedion lucioperca)
Kõs�llõ (Stizostedion volgense)
A s�llõ Eur�p�ban honos, megtal�lhat� Nagy Britanni�t�l eg�szen Oroszorsz�g k�zep�ig. Magyarorsz�gon nagyobb foly�inkban, tavainkban tal�lhat� meg, Tisza, Duna, K�r�s�k, Dr�va, tavaink k�z�l a Balaton �s a Velencei t� h�res s�llõ�llom�ny�r�l. Szolnok megy�ben a Tisz�ban, a Szajoli holt�gban �s az Alcsiszigeti Holt Tisz�ban �lnek p�ld�nyai. Kedveli az oxig�nd�s kem�ny aljzat� vizeket, �lland�an b�v�helyet keres mag�nak, ahol nincs ott a meder egyenetlens�geiben keres fedez�ket. �ll�vizeken bedõlt f�k mellett, n�dasokban kell keresni az iszapos r�szeket ker�li, foly�vizekben partbiztos�t� kõr�zsûk, kõg�tak, sarkanty�k, ruganyok, valamint duzzaszt�mûvek alviz�n tal�lhat� meg nagyobb sz�mban.

Testfel�p�t�se: Teste ny�l�nk, oldalr�l alig lap�tott, feje hossz�k�s, szeme nagy. Sz�ja m�lyen has�tott �s cs�csba ny�l�, sz�j�ban sz�mos apr� fog van, ezek k�z�l kiemelkedik k�t p�r hosszabb ebfoga, l�nyeg�ben ez k�l�nb�zteti meg legink�bb kisebb testû rokon�t�l a kõs�llõtõl. Sz�ne a h�t�n z�ldessz�rke, oldalt ez�stsz�rk�s, hasa feh�r. Test�t apr� erõsen bõrbenõtt pikkelyek bor�tj�k. Oldalait 6-8 halv�ny testre merõleges oldalfolt tark�tja. H�t�sz�ja k�t r�szbõl �ll, az elsõnek kem�nyek hegyesek a sugarai, a m�sodik l�gysugar� �sz�.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: �v�sa m�rcius-�prilis h�napokban t�rt�nik, ikr�it a f�k v�zbeny�l� gy�k�rzet�re rakja, amelyet a h�m kikel�sig õriz. Ahol a term�szetes �v�s nem mindig sikeres, az �v�ter�let hi�nya miatt, ott s�llõbokrokat helyeznek ki (bor�kabokor), hogy megfelelõ �v�helyet biztos�tsanak a s�llõk sz�m�ra. A Balatonon elõnevel ivad�kokat is kihelyeznek, �gy fenntartva a h�res �llom�nyt. Sokszor elõfordul, hogy �v�sa kedvezõtlen v�z �s hõm�rs�kleti viszonyok miatt elh�z�dik, ami jelentõs k�rt tehet a leendõ �llom�nyban, hiszen az akkor m�r le�vott keszegek ivad�kai "kinõnek" a s�llõ sz�j�b�l.

T�pl�lkoz�s: Az ikr�b�l kikelõ l�rva elõsz�r apr� planktonikus �llatokkal (Rotatoria, Daphnia Magna, Diatomus), k�sõbb �tt�r a nagyobb �llatk�k, f�rgek fogyaszt�s�ra, csak n�h�hy cm-es nagys�g el�r�sekor t�r �t a ragadoz� �letm�dra, de felnõtt kor�ban is elõfordul gyakran, hogy csig�ka, kagyl�kat is fogyaszt nem csak halakat. A halak k�z�l kedveli a ny�jtott testû ez�st�s csillog�s fajokat, szûk garatny�l�s�n ezek cs�sznak le legink�bb. A s�g�rf�l�ket sem veti meg, nem okoz gondot neki a t�sk�s h�t�sz�.