M�rna,pet�nyi m�rna:

Ismertet�:

Elterjed�s, �lõhely: M�rna (Barbus barbus) A m�rna Eur�pa sz�mos �desviz�ben õshonos, sz�mos p�ld�nya �l m�g �zsi�ban illetve a T�vol-Keleten. Eur�p�ban t�bb faja is �l, pl.az ib�riai m�rna (Barbus Comiza), amely Spanyolorsz�gban Madridt�l nyugatra, a Tajo v�zgyûjtõ ter�let�n �l. Tests�lya nemritk�n meghaladja a 10 kilogrammot.Tengerben is �lnek a m�rna nemzets�g k�pviselõi mint a Tengeri m�rna (Mullus barbatus). D�szhalk�nt sokan tartj�k a d�szm�rn�k sz�mos faj�t, p�ld�ul: Szum�trai d�szm�rna, R�zs�s d�szm�rna, Farkszalagos d�szm�rna.Ezek a fajok kiz�r�lag D�lkelet-�zsi�ban �lnek. Magyarorsz�gon k�t faj õshonos a Pet�nyi m�rna (Barbus meridionali pet�nyi) �s a M�rna (Barbus barbus). A Pet�nyi m�rna tiszta v�zû patakokban �l, nev�t Pet�nyi J�nos Salamonr�l kapta. A m�rn�t�l igen k�nnyû megk�l�nb�ztetni, mert a farok alatti �sz�ja el�ri a farok�sz� vonal�t.TILOS KIFOGNI, V�DETT ! A M�rna sebes foly�s� m�lyebb vizekben az aljzat k�zel�ben �l, a homokos kavicsos aljzatot kedveli. Legjobb m�rn�s vizeink a nagyobb foly� Tisza, Duna, K�r�s�k, kitûnõ m�rn�s v�z a Dr�va �s a R�ba foly�.

Testfel�p�t�se, �rz�kszervei: Ny�l�nk hengerded testû jellegzetesen torped� alak�. Feje szint�n ny�l�nk, lapos, als� �ll�s� sz�jjal. Orra hosszan elõreny�l�, k�t p�r baj�ssz�llal, melybõl egy p�r k�zvetlen� a sz�jszeglet�n�l helyezkedik el. a baj�ssz�lakon rentgeteg �zlelõbimb� a kifinomult �z�rz�kel�st seg�tik elõ. H�ta olajz�ldes �rnyalat�, sz�rke �rnyalatokkal tark�tva. Test�t apr� pikkelyek sûrûn befedik. �sz�i v�rhenyesek, kiv�ve a farok- �s h�t�sz�kat amelyek palasz�rk�k.H�t�sz�j�nak elsõ sugara kem�ny �n. bogn�rt�ske a t�bbi �sz�sug�r l�gy (n�hol a m�rn�t a bogn�rt�sk�j�n�l fogva fel szokt�k kant�rozni).

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: �v�sa m�jus-j�nius h�napban zajlik. Rendszerint oxig�nd�s, k�ves aljzat� helyeken.