Angolna:

Horg�szata:

Hol keress�k:
Az angolna haz�nkba mivel telep�t�ssel ker�lt, ez�rt csak olyan vizekben fordul elõ ahov� betelep�tett�k, illetve ahov� v�ndorl�sa sor�n eljut. Fen�klak� hal ez�rt a fen�k k�zel�ben kell hogy keress�k. Sz�vesen b�jik az iszapba, ahov� szinte teljesen be tudja �sni mag�, �gy hogy csak a feje l�tszik. Szeret megb�jni v�zbedõlt f�k, bokrok, els�llyedt haj�roncsok mellett. Nagyobb tavakban mint p�ld�ul a Balatonon, a partbiztos�t� k�vez�sek r�seiben is elõszerettel tany�zik. Nagyobb vizeinkben mint a Balaton, Velencei-t�, Fertõ-t� (rendk�v�l erõs �llom�ny �l itt), megy�nkben az Alcsiszigeti Holt-Tisza, Cibaki holt�g, Szajoli Holt�g kecsegtet j� angolnazs�km�nnyal.

Kap�si idõk: Az angolna �jszakai ragadoz�, de ez nem azt jelenti, hogy nappal nem vesz mag�hoz t�pl�l�kot, sõt a legt�bb kapit�lis angoln�t �ppenhogy nappal siker�l horogra csalni. �jszaka holdvil�gn�l felj�nnek eg�szen a felsz�n k�zel�be �s ott ragadozz�k az apr� k�sz�ket, ilyenkor hallani cuppog�s rabl�sokat, a harcs��val nem lehet �sszet�veszteni, mert a harcs�nak a rabl�sa m�lyebb hang� csobban�s. Az idõj�r�s is befoly�solja az angolna kap�kedv�t, amikor h�t�gra s�t a nap, szinte alig lehet horogra csalni, szeles esõs idõben viszont fokozottan akt�v, ilyenkor k�nnyû megfogni. A m�lyebb tavakon eredm�nyesek lehet a hajnali �r�k.

Horg�szm�dszerek: A hal horg�szat�ra legt�bb esetben csak a fenekezõ horg�szm�dszer j�het sz�ba, tulajdonk�ppen ugyanaz a m�dszer amit a harcs�z�sn�l eml�tettem. A Balatoni m�l�kon ismeretes m�g egy m�dszer ami igen eredm�nyes a k�vek k�z� rejtõz�tt angoln�k megfog�s�ra. Ez �gy n�z ki, hogy egy r�vid T foganty�s ac�lr�d aminek a v�g�re fel van erõs�tve ac�lsz�l, vagy kevl�r elõke (az elõke hossza max. 2m, az�rt kel hogy a k�vek el ne dar�lj�k a zsineget), az elõke v�g�n egy egy�g� horog. Ezt a szerel�ket bel�gatj�k a k�vez�s r�seibe, ahol az angoln�k meglapulnak, �s emelik s�llyesztik a csalit, am�g a hal oda nem kap, majd egy gyors hat�rozott mozdulattal kiemelik a partra.

Felszerel�s: Az angoln�z�shoz massz�v megb�zhat� felszerel�s kell, mivel a halat nem lehet f�rasztani, mert fark�val megkapaszkodik a legkisebb akad�lyba is �s let�pi mag�t a horogr�l. Egyenletes hat�rozott, �s erõs h�z�ssal kell partra k�nyszr�teni, amely akci� ig�nyli az erõs megb�zhat� felszerel�st. A bot tekintet�ben k�vetelm�ny, hogy spiccakci�s legyen, hossza 3 m, dob�s�lya 80-150 g. Az ors�ra f�rjen fel 0,50-es zsin�rb�l 100 m (50-es ors�), a zsin�r 0,35 mm-es legyen. Elõfordul, hogy az angolna a pontyoz�s, vagy harcs�z�s mell�khalak�nt jelentkezik. �gy tulajdonk�ppen megfelelnek azok a szerel�kek is.

Csalik: A csalik tekintet�ben csak �llati eredetûek j�hetnek sz�ba, az angolna apr��llatevõ, illetve ragadoz�. A leguniverz�lisabb csali a hal, illetve a giliszta. A kishalat �lve (3-5 cm), illetve szeletbe is felrakhatjuk a horogra, a giliszt�t mindig csokorba tûzz�k, ugyanis elõfordul, hogy a kishalak lecsipegetik. Egy�b �llati eredetû csalival is �rdemes pr�b�lkozni: marham�j, l�p, t�dõdarabka stb.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A f�rszt�s anyib�l �ll csup�n, hogy egyenletes h�z�ssal pump�lva, t�vol tartsuk a halat a fen�ken l�võ akad�lyokt�l amiben megkapaszkodhat, ha �gyesen csin�ljuk az angolna val�s�ggal kipattan a v�zbõl. Sz�kolni nem �rdemes, mert egyr�szt az erõse ny�lk�s bõrû hal teljesen �sszepiszk�tja a h�l�t, m�sr�szt k�nnyed�n kib�jik belõle. Egyszerûbb a zsin�r megfogva partra cs�sztatni. N�hol az esernyõtr�kk�t alkalmazz�k, ami abb�l �ll, hogy az angoln�t egy kinyitott �s a v�zre tett esernyõbe h�zz�k bele ahonnan nem nagyon tud kij�nni, mert az esernyõ cs�szik �s a hal nem tud sehol megkapaszkodni. Amint kiemelt�k a halat a v�zbõl ragadjuk meg �js�gpap�rral, vagy kesztyûvel j� erõsen a feje m�g�tt �s a horgot szabad�tsuk ki, amennyiben m�lyen nyelte el a horgot ne pr�b�lkozzunk a kiszabad�t�s�val, a hal tiszt�t�sakor �gy is visszakapjuk a horgot, hanem v�gjuk el a zsin�rt (gyakran elõfordul, hogy nagyon elnyeli a horgot). A halat �lvetartani nem �ppen egyszer�, minden kis r�sen ki tud b�jni, rendk�v�l szemf�les, a legjobb m�dszer nejlonzacsk�ba belerakni, �s a zacsk� zs�j�t j� erõsen elk�tni. Legjobb azonnal az angoln�t meg�lni, amely �gy t�rt�nik, hogy a farokr�sz�t erõsen odacsapjuk valamilyen kem�ny t�rgyhoz, itt vannak a hal fõbb idegrendszeri szervei, a halat ny�zzuk meg, m�gpedig �gy, hogy a fej�n�l fogva felk�tj�k, a nyak�n�l k�rbemetssz�k, �s a bõr�t kombin�ltfog�val k�toldalt megfogva egy lend�lettel, mint egy zoknit leh�zzuk. Ut�na t�vol�tsuk el a belsõ szerveit.   Ismertet�: Testi fel�p�t�se: Angolna (Anguilla anguilla) Az angolna oldalr�l illetve fel�lrõl lap�tott, alakja ny�lszerû, ors� alak�, k�gy�szerû. A fej fel�lrõl enyh�n lap�tott, a sz�j fel� elkeskenyedõen k�pos, a nyakr�sz k�zvetlen�l kapcsol�dik a t�rzsh�z. A fej alakja szerint k�t t�pust k�l�nb�ztet�nk meg: a hegyes fejût, illetve a tompa fejût. T�pl�lkoz�sban is k�l�nb�znek egym�st�l, a hegyesfejû ink�bb apr��llatevõ, m�g a tompafejû ragadoz� �letm�dot folytat. A t�rzs a kopony�t�l egyenletese kisz�lesedõ, hengerszerûen megny�lt, �tmenet n�lk�l kapcsol�dik a farki r�szhez. Az egyetlen p�ros �sz�, a mell�sz� amely k�zvetlen�l a kopolty�ny�l�s m�g�tt fekszik. A h�t�sz� �s a farokalatti �sz� l�tsz�lag egybenõtt, de megtal�lhat� a kettõt elv�laszt� farok�sz�. Az angolna �sz�sugarai l�gyak, hi�nyzik az elsõ kem�ny �sz�sug�r. A farok a farokv�g fel� oldalr�l fokozatosan lap�tott� v�lik, �s �tmenettel cs�csban v�gzõdik. A farok�sz� k�lsõ l�tszatra szimmetrikus, de belsõ v�za r�szar�nytalan. Bõre nagyon s�kos, ny�lk�s, test�t apr�, bõrbe �gyazott pikkelyek fedik. Az angoln�t ha hosszabb idõre kivessz�k a v�zbõl akkor sem pusztul el mivel fejlett a bõrl�gz�se, ami 1 kg-os haln�l 12-13 celsius-fokon 1,5 k�bcentim�ter levegõt felv�tel�t jelenti. Elsõsorban v�ndorl�skor hasznos sz�m�ra ez a tulajdons�g, hiszen a hossz� �tja sor�n sz�razf�ldi akad�lyokat is le kell k�zdenie. Szaporod�s, egyedfejlõd�s, n�veked�s: Az ivar�rett angolna az �desv�zbõl a tengerbe v�ndorol �v�sra. Sok�ig nem tudta senki meg�llap�tani az �v�s pontos hely�t, de 1967-ben Bertelsen-nek siker�lt nagyobb pontoss�ggal meg�llap�tani az angolna �v�hely�nek pontos koordin�t�it. Szerinte az �v�s a r�kt�r�tõ �s a 60 fok nyugati hossz�s�g metsz�spontj�n�l a Sargasso-tengerben val�sz�nû. A Sargasso-tenger az Atlanti-�ce�nnak a Bermuda-szigetek, Azori-szigetek �s a Karib-szigetek k�z�tti r�sze. Nev�t a v�zben nagy t�megben lebegõ Sargassum barna moszatr�l kapta. A v�z s�tartalma 36,5 %, �ce�ni viszonyok k�z�tt a legnagyobb �tl�tsz�s�got itt m�rt�k. A mai napig sem tiszt�z�dott, hogy az angoln�k milyen m�lys�gben �s milyen m�don �vnak. Egyes szakemberek a l�rvafog�si m�lys�gbõl indulnak ki, teh�t 200-500 m m�lyen t�telezik fel az �v�st. A k�vetkezõ �bra szeml�lteti az angolna egyedfejlõd�s�t: N�veked�se t�pl�l�kban gazdag vizekben gyorsnak mondhat�, azonos kor� halak k�z�tt nagy n�veked�sbeli k�l�nbs�gek vannak. �ltal�ban 40-45 cm-es testhossz�s�got �rnek el a v�ndorl�sig, enn�l nagyobbra ritk�n nõ. T�pl�lkoz�s: Az angolna t�pl�lkoz�s�t tekintve mindenevõnek mondhat�, fen�klak� mivolta r�v�n az ott elõfordul� t�pl�l�kszervezetek alkotj�k tpl�l�k�nak nagy r�sz�t. N�h�nyat eml�tve: gyûrûsf�rgek, puhatestûek, csig�k, kagyl�k, r�kok (als�rendû, felsõrendû), rovarok, halak k�t�ltûek. A t�pl�l�kfajt�k fogyaszt�s�t ki lehet vet�teni �vszakokra is: als�rendû r�kok - m�rciust�l novemberig cs�kkenõ tendenci�val, puhatestûeket - ny�r v�g�tõl novemberig, halakat - j�nius j�lius h�napban.