Horg�szata:

Hol keress�k: A ponty a lass� foly�s� foly�, illetve lass� �raml�s� �ll�vizeket kedveli. Mivel oxig�nig�nye csek�ly, �s n�mely v�ltozata (bõrponty, t�k�rponyt) k�pesek a l�gk�ri levegõt felvenni a bõr�n kereszt�l. Ez�rt ilyen helyeken kell keresn�nk. Magyarorsz�gon szinte minden v�zben elõfordul, "nemzeti hal". A horg�szzs�km�ny jelentõs r�sz�t ez a hal teszi ki. A foly�vizekben a kõg�tak m�g�tti lang�s r�szeken, kisebb �bl�kben, partbiztos�t� kõr�zsûk ment�n, torkolatokn�l tal�ljuk meg. Az �ll�vizeken v�ndorol, õsszel a lehûlõ v�zben a m�lyebb r�szeket keresi fel a t�li nyugalmi idõszak elt�lt�s�re, ilyenkor is t�pl�lkozik. Amint melegszik a v�z elkezd mozogni, mivel �lelem ut�n kell n�znie, gyakran elõfordul, hogy tavasszal a part menti z�n�ban csipegeti az apr� �llati �s n�v�nyi szervezeteket. Amint egyre melegszik a v�z, a ponty elkezd keresni valamilyen fedz�ket, ahol �lelmet is tal�l �s el is rejtõzhet. Kitûnõ erre a part menti n�das, illetve a h�narasok. A nagy ny�ri melegben amikor a v�z oldott oxig�nszintjealacsony a ponty gyakran felj�n a v�zfelsz�nre �s l�gk�ri levegõ szippant�s�val p�tolja az oxig�nt, ilyenkor l�tott hall� v�lik a ponty, de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Vannak viszont �rulkod� jelek, amirõl fel lehet ismerni, hogy pontyok tart�zkodnak a horg�szhely�nk�n. Egyik ilyen jellegzetes a ponty v�zbõl val� kiugr�sa, ez fõleg ny�ri melegben tapasztalhat�. A v�zfen�krõl felsz�ll� bubor�ksor is lehet jele a halnak, �m k�nnyen �ssze lehet keverni a fen�krõl felsz�ll� g�zokkal, fõ jellemzõje a "pontyt�r�snak", hogy a bubor�ksor egy bizonyos ir�nyba halad. A n�dsz�lak finom �temes rezg�se is lehet b�ztat� jel, ekkor a ponty �ppen az egyik legkedveltebb t�pl�l�k�t, a v�ndorkagyl�t csipegeti a n�dsz�lak t�v�rõl. Nagyobb pontyok k�pesek a n�dasokban utakat, j�ratokat v�gni, ahol sz�vesen tart�zkodnak, ezekbe a folyos�kba l�gatva az �sz�s k�szs�g�nket, gyakran kellemes meglepet�s �rhet benn�nket.

Kap�si idõk: A ponty gyakran szesz�lyes halk�nt viselkedik, fõleg azokon a vizeken ahol megfelelõ mennyis�gû t�pl�l�kot tl�l, ilyenkor bizalmatlann� v�lik, a v�zben gyan�san �sz�, lebegõ csalival szemben. Eg�sz �vben foghat�, m�g j�g al�l is, persze ehhez meg kell tal�lni a band�z�helyet. A napszak tekintet�ben sincs semmi k�l�nleges, �pp�gy foghat� �jjel is mint nappal, gyakra az esti, �jjeli illetve a hajnali �r�k kedvezõbbek, fõleg �ll�vizeken (�rdemes napl�t vezetni a fog�sokr�l, amire t�ntess�k fel, hogy a nap mely szak�ban, milyen idõj�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt fogtuk a halat). Ez a hal viszont el�gg� �rz�keny az idõj�r�sra, fõleg a frontokra, illetve a frontokat k�s�rõ l�g�ramlatokra. Hidegfront bet�r�s elõtt, mikor a d�li sz�l meg�l�nk�l (meleg sz�l f�j), az idõ f�lledt meleg, fõleg ny�ri napokon, a ponty �rtv�gya cs�kken, miut�n bet�rt a front �s meg�rkezett a hûv�sebb levegõ, a sz�lir�ny �szaki, �szak-keleti ir�ny� lesz, a ponty elkezd enni, gyakran annyira, hogy egym�st �rik a kap�sok. Amint az idõj�r�s megnyugszik, frontmentess� v�lik, a ponty �tv�gya kiss� cs�kken, de m�g ekkor is eredm�nnyel foghat�. Melegfront bet�r�s elõtt az �tv�gya visszaesik, s amig tart a front kev�s t�pl�l�kot vesz mag�hoz.

Horg�szm�dszerek: A klasszikus pontyoz� szerel�k az �sz�s. Ezek k�z�l is t�bbf�l�t lehet alkalmazni. A hagyom�nyos osztott s�ly� szerel�ket (c.) ny�lt v�zen alkalmazzuk ahol nem akarjuk, hogy a csali a v�zfeneket �rje. A s�lyoz�sa �gy t�rt�nik, hogy t�bb apr� �lmot helyez�nk el a zsin�ron, ez�ltal kap�sn�l az �sz� vagy elmer�l, vagy kiemelkedik, a hal sz�m�ra szinte �szrev�tlen amint az apr� s�lyokat megemeli. Ugyan�gy s�lyozzuk a feltol�s szerel�ket (b.), de viszont enn�l a m�dszern�l hossz� sz�r� �sz�ra van sz�ks�g�nk. A felfektetõs szerel�k (a.) l�gyege, hogy a csali a fen�ken van, a zsin�ron l�võ s�llyal egy�tt, kap�skor a ponty felemeli a csalit, vele egy�tt a s�lyt, �s az �sz� felfekszik a v�z sz�n�re. Itt kedvezõ a kiss� t�mzsibb �sz�t�pust v�lasztani. Gyakran, fõleg n�di pontyoz�sn�l alkalmazz�k az �n. lemezantenn�s �sz�t, amely t�rzs�be egy mûanyag lemez van bele�p�tve. �gy kell a zsin�rra felrakni, hogy a lemez a horg�sszal szembe legyen, fokozottan �rv�nyes �jszakai horg�szatra ez a szab�ly k�l�nben b�rhogy vil�g�tjuk meg, nem l�tjuk az �sz�t.

Fenekezõ m�dszerrel is eredm�nyesen horg�szhatunk pontyra, fõleg ott ahol a partt�l messzebb tany�znak �s �sz�s k�szs�ggel m�r nem lehet el�rni õket. A fenekezõ m�dszerek k�z�tt is va nt�bbf�le, van mikor a s�lyt a szerel�k v�g�re tessz�k, ilyenkor v�g�lmos szerel�krõl(b.) besz�l�nk. K�l�nb�zõ lehet az �lom form�ja is, foly�vizeken ink�bb laposat, �ll�vizeken a g�mb�lyûeket r�szes�ts�k elõnyben. Cs�sz��lmos(a.) m�dszern�l a hosszir�nyban �tf�rt �lom a zsin�ron szabadon fut, teh�t a hal mikor felveszi a csalit akkor csak egy idõ ut�n �rez ellen�ll�st. Az �lom form�ja itt is v�ltoz�, a g�mb�lmot ink�bb �ll�v�zre, a lapos t�gla �lmot foly�v�zre alkalmazzuk. Amikor etetõanyagot is akarunk juttatni a csali mell� akkor etetõkosaras szerel�ket alkalmazzunk, az etetõkos�r egy bord�zott bel�l �reges vagy dr�tb�l, vagy kem�ny mûanyagb�l k�sz�lt eszk�z. Ebbe lehet belegy�rni a az etetõanyagot, ami a v�zre�r�s ut�n (att�l f�gg, hogy milyen kem�nyre gy�rtuk), kimos�dik a v�z �ltal, �s felkelti a halak figyelm�t. �jabban etetõanyag pezsgõt�ltetet is �rulnak a szak�zletek, amelybõl pezsegve old�dik ki az etetõanyag. Az etetõkosarat is felszerelhetj�k cs�sz� (c.), illetve v�gszerel�kk�nt(d.) is.

A bojliz� m�dszer az ut�bbi idõben terjedt el, �s forradalmas�totta a pontyhorg�szatot. A bojli tulajdonk�ppen csak fant�zian�v, ami t�szt�t jelent. Ezt a csalit lehet kapni a szak�zletekben, de h�zilag is elk�sz�thetõ. 1 kg t�szta alapanyaghoz kb. 10-12 db toj�st kell hozz�adni, ez biztos�tja a tapad�st, �s a megfelelõ mennyis�gû feh�rj�t, ami a halaknak nagyon fontos t�pl�l�k. A t�szta m�sik alapanyaga a b�zaliszt, vagy a kukoricaliszt, amely kellõ m�rt�kben �sszetapad, adal�kanyagk�nt adhatunk a t�szt�hoz k�l�nf�le arom�kat (ne t�l nagy t�m�nys�gben, ugyanis ellenkezõ hat�st fejthet ki), adhatunk hozz� v�rlisztet is neh�z beszerezni ugyan, de lek�pesztõ hat�ssal van a halakra (fõleg v�g�hidakon juthatunk hozz�). A t�szt�t miut�n kellõen �sszegy�rtuk, 10-15 mm �tm�rõjû pontysz�jba illõ gomb�cokat fom�ljunk belõle. Ezut�n forr�, de nem lobog� v�zben fõzz�k amig fel nem j�nnek a felszinre �s m�g ut�nna 2 percig. Ha kiszedt�k, ut�nna egy hegyes zs�kvarr� tûvel kif�rjuk, zsinegre fûzz�k, sz�raz meleg helyre tessz�k sz�radni. Egy h�t m�lva a gomb�cok olyan kem�nyek lesznek, hogy a betonra ejtve ac�lgoly�k�nt pattannak vissza. Amennyiben azt akarjuk, hogy a goly�k ne s�llyedjenek a fen�kre hanem lebegjenek akkor k�t speci�lis m�dszert alkalmazhatunk. Vagy a goly�kat a fõz�s ut�n forr� s�tõben kis�tj�k, vagy a t�szt�ba �sszedolgoz�skor apr� hungarocellgoly�kat tesz�nk. A goly�n �tfûz�nk egy zsin�rt (c�rna, bojlielõke), a v�g�re egy szalmasz�lat k�t�nk (ze lesz az �tk�zõ), a m�sik v�g�t a horogsz�r�ra, vagy az �bl�be k�tj�k. A horogra tûz�s�ket az al�bbi �br�n mutatom be. A bojli a ponty sz�j�ban. A felszerel�s: Mivel a ponty �vatos hal ez�rt csak indokolt esetben alaklmazzunk erõs felszerel�st, fõleg ott ahol nagyobb p�ld�nyokra is lehet sz�m�tani. A bot legyen 3-3,5 m hossz� parabolaakci�j�, �sz�s horg�szatn�l lehet egy kicsit hosszabb is. Dob�s�lya �sz�zsn�l 40-80 g, fenekez�sn�l, 60-150 g. Az ors� elsõsorban peremors� 40-70-es zsin�rkapacit�s�, vagy n�di pontyoz�k eset�ben a multiplik�toros ors� haszn�lata a legkedvezõbb, ha fonott zsin�rt haszn�lnak. A zsin�r vastags�ga d�ntõ szempont lehet, tavasszal mikor finomabbak a kap�sok 25-�sn�l ne haszn�ljunk vastagabbat, ny�ron ahol kapit�lis p�ld�nyok vannak ott is elegendõ a max. 0.35 mm �tm�rõjû zsin�r. Elõke alkalmaz�sa mindig c�lszerû, �ltal�ban 0,5 mm-rel v�konyabb mint a fõzsin�r. Mi�ta megjelentek a multifil (t�bb sz�lb�l fonott) zsin�rok k�nyebb lett a horg�szat, mivel v�konyabb zsin�rok elk�pesztõ szak�t�szil�rds�gi tulajdons�gokkal b�rnak, egyetlen h�tr�nyuk viszont, hogy hamar gubancol�dnak. Horog tekintet�ben meg kell jegyezn�nk egy �r�k �rv�nyû szab�lyt, ink�bb v�lasszunk minõs�get magasabb �ron, mint az orrunk elõtt t�rj�n el a horog egy kapit�lis p�ld�ny f�raszt�s�n�l. N�v�nyi eredetû csalikn�l a nagy �blû, �lõ csalikn�l a kis �blû hossz� sz�r� horgot haszn�ljuk. Sok m�rka van a piacon, a horogpr�b�t az�rt �rdemes elv�gezni �gy hogy vesz�nk egy parafadug�t, abba belesz�rjuk a horoghegyet �s elkezdj�k h�zni, ha elpattan a horog akkor t�l kem�nyre edzett nem j�, sõt akkor sem j� ha kihajlik, mert az t�l l�gy. A legmegfelelõbb akkor a horog ha a dug�ba belesz�rva enyhe fesz�t�sre rugalmasan v�laszol. Csalik: A ponty �tlapja v�ltozatos �gy el�g sz�les a v�laszt�k csalikb�l. Tavasszal, õsszel ink�bb �llati eredetû csalit alkalmazzunk, sz�ba j�het a giliszta, a l�bog�r, csontkukac (csonticsokor), sõt elõfordult m�r, hogy nagyobb p�ld�nyai a ragadoz�knak felk�n�lt kisebb halakat is elkapt�k. T�len a hideg v�zben nagyon eredm�nyes a koc�ra v�gott l�ncsh�s. N�v�nyi eredetû csalikat fõleg tavasz v�g�n �s ny�ron haszn�ljunk, itt meg kell eml�teni a legelterjedtebb csalit a kukoric�t amelyet ma m�r t�bbf�le �zben kem�nys�gben �ll�tanak elõ, a mai napig eredm�nyes az Alcsiszigeti Holt Tisz�n az �reg kukorica, ugyanis egy kicsit kem�ny, a keszeg nem tudja leverni. A m�sik rendk�v�l k�zkedvelt csali a kifli cs�cske, amit p�r napra egy nejlon zacsk�ba t�ve megpuh�tunk �s belesz�juk a horgot, Csalizhatunk puffasztott rizzsel, fõtt s�rgar�p�val, csillagf�rttel. A m�r eml�tett t�sztacsalik is igen eredm�nyesek, �zes�t�s�k tekintet�ben sz�les a sk�la, a m�ztõl az eperig, b�rmilyen arom�t haszn�lhatunk. Az etet�s nagyon fontos lehet a pontyhorg�szatban, a halak �ltal�ban megjegyzik, hogy hol kaptak t�pl�l�kot �s visszaj�rnak ide. Fokozottan igaz a bojlis horg�szatra, ugyanis a csalihoz hozz� kell szoktatni a pontyot, mert a v�zben nem igen tal�l ilyen t�pl�l�kot. A csalikat (kukoric�t, bojlit, keny�rgyurm�t) lehet sz�nezni, ez fõleg azokon a vizeken v�lhat be, ahol t�lhorg�ssz�k a vizet, �s a pontyok bizalmatlann� v�lnak a hagyom�nyos sz�nû csalikkal szemben. F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A pontyok kitart� harcosok, m�g az utols� pillanatban is tartogathatnak meglepet�seket a horg�sz sz�m�ra. Nagyobb pontyokra jellemzõ a hossz� egyenletes kirohan�s, ha nincs el�g zsin�runk gyakran elvesz�tj�k a halat. �ltal�ban megakaszt�s ut�n szokt�k elvesz�teni a legt�bb halat, mert a horog nem j�l akad, ez�rt semmi esetre sem erõltess�k. Amint a hal f�rad lassan k�r�zni kezd, egy egy ilyen fordul�n�l k�nyszer�ts�k a v�zfelsz�nre �s levegõztess�k meg. Egy idõ ut�n oldal�ra dõl �s hagyja mag�t vontatni, m�g ekkor se teljes a gyõzelem, ugyanis m�g egy kritikus mozzanat h�tra van, a sz�kol�s. Ilyenkor szokott a ponty megugrani a sz�k l�tt�n, ez�rt semmi esetre sem a sz�kot toljuk a hal fel�, ink�bb a halat h�zzuk a vzbe tartott sz�kra �s egy hat�rozott emel�ssel emelj�k meg a sz�kot, majd a sz�k elej�t fogva emelj�k ki. A ponty �lvetart�sa sz�kban illetve felkant�rozva t�rt�nik. A felkant�roz�st v�gezhetj�k kopolty�n kereszt�l �s a h�t�sz� elsõ sugar�ra (bogn�rt�ske) k�t�tt erõs megb�zhat� k�t�l seg�ts�g�vel. �gy felkant�rozva kev�sb� s�r�l, mivel a s�lypontj�n�l van felk�tve, �gy ak�r napokig is eltarthat�.

Ismertet�:

Sz�rmaz�s, elterjed�s, �lett�r: Ponty (Cyprinus carpio) A ponty sz�rmaz�s�t tekinve heves vit�k d�lnak.Thienemann n�zetei szerint K�na, Jap�n, K�z�p- �s Kis �zsia eg�szen a Fekete-tengerig ny�l� t�rs�geinek vizei k�pezik a ponty eredeti haz�j�t.Eur�pai elterjed�s�rõl semmit sem lehet bizonyoss�ggal �ll�tani. A g�r�g�k �s a r�maiak m�r ismert�k �s tavakban teny�sztett�k, felismerve �rt�kes h�s�t. A k�z�pkorban szerzetesek nevelt�k, nagyra becs�lt b�jti �tel volt.Honos Spanyolorsz�g, Franciaorsz�g (a vil�grekord 37 kg-os p�ld�ny is innen sz�rmazik), Olaszorsz�g, Portug�lia, Sv�jc, Hollandia, Bulg�ria, Oroszorsz�g, T�r�korsz�g, Rom�nia, Magyarorsz�g sz�mos viz�ben. Eur�pa majdnem minden �desviz�ben megtal�lhat� az �szaki sz�less�g 60. fok�ig. Nem tal�lhat� viszont Finnorsz�gban, Skandin�via �szaki r�sz�n �s Kelet-Szib�ri�ban. Gazdag �llom�ny �l viszont a Fekete- tengerben, Kaszpi-tengerben, Aral-t�ban.J� fog�si eredm�nnyel kecsegtet a Duna-delta, Magyarorsz�gon a Balaton, a Tisza, K�r�s�k, Dr�va, Sz�va. A ponty �desv�zi hal, brakkv�zben (kevert v�z) is elõfordul, de csak az alacsony s�tartalmat viseli el. Fokozottan �rv�nyes ez az ivad�kra, amely 7 ezrel�ket maghalad� s�tartalom eset�n elpusztul, az idõsebb p�ld�nyok legfeljebb 12 ezrel�kes s�tartalmat k�pesek elviselni.Steffens feljegyz�se szerint a Salton-t�ban (D�l-Kalifornia) a ponyt 18,6 ezrel�kes s�tartalom mellett is meg�l. A d�s n�v�nyzet viszont fontos a sz�m�ra, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem t�pl�l�kot �s �v�helyet is. A v�z oxig�ntartalm�val kapcsolatos ig�nye szer�ny, a pnty az oxig�nt k�l�n�sen hat�konyan hasznos�tja. Oxig�nsz�ks�glete nõ a v�z hõm�rs�klet emelked�s�vel, mivel ilyenkor t�bbet mozog, illetve t�bb t�pl�l�kot vesz fel. Amennyiben a v�z oxig�ntartalma lecs�kken a ponty m�sodlagos levegõfelv�telhez folyamodik, a v�zfelsz�nen levegõt szippant (pip�l), sõt egyes esetekben bõr�n kereszt�l is tudja az oxig�nt hasznos�tani.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: Ide�lis esetben, vagyis 18-20 fokos v�zhõm�rs�kletn�l �s kedvezõ �v�helyek megl�tekor az ivar�rett halak m�jusban �s j�niusban �vnak, b�r az �v�s elh�z�dhat j�lius k�zep�ig is (kedvezõtlen v�zhõm�rs�klet). Az �v�s term�szetes vizekben szakaszos, vagyis ak�r napokig, vagy hetekig is eltarthat.Hidegfront bet�r�s hat�s�ra az �v�si folyamat megszakad, az ikr�sokban k�pzõd�tt ikra visszafejlõdik, �s a hal szervezet�ben komolyabb k�rosod�s n�lk�l felsz�v�dik. Egyes sz�m�t�sok szerint a ponty kedvezõ esetekben tests�lykil�grammonk�t 100 000-200 000 ikr�t rak, egyes igen s�lyos nõst�nyek t�bb mint 1 milli� ikr�t k�pesek kibocs�tani. A megterm�keny�tett pet�k a fen�kre s�llyednek. �vegtiszt�k �s enyh�n s�rg�s sz�nûek, �tm�rõj�k 1,5 �s 2 milim�ter k�z�tt mozog. A l�rv�k a v�zhõm�rs�klettõl f�ggõen 38 nap m�lva b�jna ki az ikraburokb�l, 4-5,5 milim�ter hossz�ak, a has alatt vil�goss�rga szikzacsk� tal�lhat�, mely biztos�tja elsõ nyolc napi �lelm�ket.A l�rv�k m�g �szni nem tudnak fejjel elõre les�llyednek a fen�kre, itt ragaszt�mirigy�kkel megtapadnak a fen�ken. Egy nap ut�n �szni kezdenek elsõ �sz�suk folyam�n a v�zfelsz�nre igyekeznek, hogy levegõt szippantva megt�lts�k �sz�h�lyagjukat.Gyakran t�bb napig is eltart m�g felt�ltik az �sz�h�lyagot levegõvel.

T�pl�lkoz�s: A pontyivad�k az elsõ idõben apr� �llati �s n�v�nyi szervezetekbõl �l. Kerekesf�rget, v�zibolh�t, kandicsr�kot, v�zi�szk�t, k�r�szeket, �s mindenf�le l�rv�t fogyaszt, k�l�n�sen kedveli az iszapos r�szeken megh�z�d� �rvasz�nyogl�rv�t. A ponty n�v�nyi t�pl�l�kot is felvesz, elsõsorban alg�kat, de fogyasztja a friss n�v�nyi hajt�sokat is. Nevezhetj�k a pontyot mindenevõnek. A nagyobb pontyok esetenk�nt a kisebb halakat is bekapj�k, de a ponty ettõl m�g nem ragadoz�. �tlapj�n megtal�lhat� mindenf�le f�reg, csiga, kagyl�, pi�ca, szitak�tõl�rva, teh�t minden ami az iszapban rejtõzk�dik. A t�pl�l�kot a ponty a harmonikaszerûen elõreny�l� sz�j�val veszi fel, majd garatfogaival felapr�tja. Gyomra nincs, a t�pl�l�k k�zvetlen�l a hossz� b�ltraktusba ker�l. A t�pl�l�kfelv�tel igen intenz�v 20 Celsius-fok feletti hõm�rs�kletû v�zben, viszont m�g az 5 fokos v�zben is t�pl�lkozik (ezt igazolj�k a l�ki pontyhorg�szok fog�sai is). A tart�s koplal�st a ponyt hiteles vizsg�latokkal al�t�masztva kb. 600 napig viseli el.

N�veked�s, �letkor:: J� felt�telek mellett igen gyorsan n�vekszik a ponty. H�romnyaras kor�ra t�gazdas�gokban el�rheti a 35-45 centim�teres hossz�s�got �s az 1-2 kilogrammos s�lyt. �rdekes �sszehasonl�t�st lehet fel�ll�tani az egym�s mellett elõfordul� vadponyt �s teny�szponty k�z�tt. Egyes �vj�ratokban a vadpntyok mindig kisebbek voltak mint a teny�szponytok. A ponty lehets�ges �letkor�r�l r�gebben fantasztikus elk�pzel�sek uralkodtak. Ma m�r a pikkelymint�k vizsg�lat�val eg�szen pontosan meg tudj�k �llap�tani a ponty �letkor�t. P�ld�ul egy 20 kilogrammos ponty �letkora bizony�that�an 12 �v volt. Ugyanakkor egy sv�d rekordhal amely 19,30 kil�s volt �letkora viszont 30 �v volt. Maxim�lis �letkor a pontyokn�l kb. 35-40 �vre tehetõ, de elõfordulhatnak sz�lsõs�ges esetek is.