D�v�rkeszeg (Abramis brama)

A d�v�rkeszeg teste oldalr�l lap�tott magas, a fiatalabb p�ld�nyok vil�gosabbak (pikkelyeik ez�st�sek), az �regebbek s�rg�sbrozosak. Herman Ott� a nagy polihisztor a "keszegjellem legt�rzs�k�sebb alakjak�nt" jellemezte.Kedveli a lassabb foly�s� foly�kat, nagyobb tavakat, holt�gakat (Dun�ban, Tisz�ban, K�r�s�kben, �ll�vizek k�z�l a Balatonban a Velencei-t�ban, a Tisza-t�ban nagy �llom�nyban �lnek). Szintt�j is van r�la elnevezve az �n. d�v�r-szintt�j. Orm�nyszerûen elõreny�jthat� sz�j�val az iszapban keresi t�pl�l�k�t, csig�kat kisebb kagyl�kat, �rvasz�nyogl�rv�t, amely a legsikeresebb csalija is. Mint sz�j�ll�sa is el�rulja �lelm�t elsõsorban a fen�ken keresi, de �ll�vizekben gyakran tal�lhat� v�zk�zt is, ritk�n felj�n a felsz�nre is fõleg a hajnali �r�kban. �z- �s szag�rz�kel�se fejlett, messzirõl meg�rzi az etetõanyag szag�t, kedveli az �des �zûeket, de fõleg tavasszal eredm�nyesek lehet�nk ha a nat�r etetõanyaghoz sok s�t kever�nk. M�jusban-j�niusban �vik a part menti n�v�nyzet sek�ly r�sz�n, sokszor a halak h�ta is kil�tszika v�zbõl, ilyenkor pr�d�ul szolg�lhatnak a nagyobb p�ld�nyok a v�zimadaraknak, v�ziemlõs�knek. Sok hely�tt horg�szati tilalmat rendelnek el ebben az idõben, n�hol megtiltj�k a v�zparton val� tart�zkod�st. Sõt egy idõben Sv�dorsz�gban m�g a harangoz�s is tilos volt a vizek k�zel�ben fekvõ templomokban, hogy az �v�st ne zavarj�k.N�veked�se t�pl�l�kban gazdag vizekben gyors testhossz�s�ga el�rheti a 40-50 centim�tert �s testt�mege a 4-5 kilogrammot.

Karikakeszeg (Blicca bjoerkna)

Legink�bb d�v�rkeszegre eml�keztet alakja, de ha jobban szem�gyre vessz�k szembetûnik a k�l�nbs�g, a d�v�rkeszeggel ellent�tben a p�ros �sz�inak t�ve v�r�ses, h�tvonala a tark�n nyergesen hajlik. A csenes homokos, agyagos fenekû vizeket kedveli, sokszor a d�v�rkeszeg mellett is elõfordul, az iszapos r�szeket ker�li. �v�sa m�jus-j�nius h�napra tehetõ, �v�skor �sz�ival �l�nken csapkod, f�rdik ak�rcsak a ponty.

Bagolykeszeg (Abramis sapa)

Nagyobb foly�ink �s tavaink hala d�v�rez�s k�zben akadhat horogra. Pikkelyei ez�st�sen csillog�k, nagyobbak mint a d�v�rkeszegnek, teste elny�jtottabb. Sz�j�ra borul� tompa orra alapj�n lehet a legk�nnyebben megk�l�nb�ztetni a t�bbi keszegf�l�tõl. T�pl�l�k�t elsõsorban az aljzatr� csipegeti, sz�j�ll�sa utal erre. �v�sa tavasszal kezdõdik elh�z�dhat a ny�r elej�ig.

Lapos keszeg (Abramis ballerus)

A d�v�rkeszegn�l laposabb h�t�, elny�jtott testû hal, pikkelyei ez�st�sen csillog�k. Sz�ja k�z�p�ll�s� ebbõl �t�lve a t�pl�l�k�t a v�zk�zt szerzi meg. Farok alatti �sz�ja feltûnõen hossz� alap�. Tart�zkod�si helyei nagyobb foly�ink m�ly vize kedveli a kicsit �l�nkebb foly�s� szakaszokat, Tisz�ban el�g sz�p �llom�nya �l. H�sa nagyon sz�lk�s, �gy csak ritk�n ker�l a halpiacra nagy t�megben. N�veked�se lass� maxim�lis m�rete 20-30 centim�ter �s 0,30-050 kilogramm.

Szilvaorr� keszeg (Vimba vimba)

A nev�t onnan kapta, mivel orra k�kes �s g�mb�lyded ak�r a szilva, kiss� t�lny�lik a sz�jon. Hengeres testû ez�st�s pikkelyû hal, farokalatti �sz�ja r�videbb mint a d�v�rkeszeg�. Nagyobb foly�inkban fõleg a Dun�ban �s a Tisz�ban �l, t�bbnyire a talaj k�zel�ben �l. T�pl�l�k�t �gy rovarl�rv�k, csig�k, f�rgek k�pezik. �v�sa m�jus-j�nius h�napra tehetõ, ikr�j�t n�v�nyekre bocs�tja, egy nõst�nytõl ak�r 50-100 000 ikra is sz�rmazhat. N�veked�se lass�nak mondhat� leggyakoribb a teny�rnyi m�retû p�ld�ny, maxim�lisan 25-30 centim�teresre 0,20-0,40 kilogramosra nõ meg. A Vaskapu meg�p�t�se elõtt p�ld�nyai elv�ndoroltak eg�szen a tengerig. H�sa nagyon sz�lk�s.

Bodorka (Rutilus rutilus)

Ez�st�s testû kiss� magas h�t� hal, pikkelyei a h�toldalon z�ldesfeket�k. �sz�i v�rhenyes sz�nûek, szeme b�zasz�n� (ez�rt nevezik b�zakeszegnek). Hasvonala g�b�lyded lekerek�tett. Ig�nytelen hal, egyar�nt j��rzi mag�t kisebb foly�kban, csatorn�kban, tavakban, t�roz�kban. Minden�tt nagy mennyis�gben megtal�lhat�, az eur�pai vizek legnagyobb sz�mban elõfordul� halfaja. Ker�li a hideg, gyors foly�s� vizeket, ink�bb a melegebb �ll�, vagy lass�b foly�s� r�szeket kedveli. Homokos kavicsos aljzat� holt�gakban keress�k, ker�li az iszapos r�szeket. Nagyobb foly�kon a tavaszi �rad�skor kih�z�dik az �rterekre, bejut a holt�gakba �s bent is marad. Az �rad� foly� zavaros viz�ben elindul a legk�zelebbi csatornabefoly�ig a foly�ssal felfel�.Egyike a hideg v�zben, sõt j�g al�l is foghat� halfajainknak. �v�sa �prilis elej�re tehetõ.Rendk�v�l szapora, 80-10 000 ikr�t is lerak. A v�z alatti n�v�nyzet k�z�tt ritk�n tal�ljuk meg a bodork�t, ink�bb a tiszt�s r�szeket kedveli. A m�sodnyarasn�l idõsebb bodorka a m�ly, ny�lt vizet kedveli, m�ly n�dasokat, h�narasok meder felõli r�sz�t. T�pl�lkoz�s�t tekintve mindenevõ, �tlapj�n egyar�nt szerepelnek rovarl�rv�k, apr� r�kf�l�k, n�v�nyi hajt�sok, h�n�rf�l�k, z�ldmoszatok. N�veked�se t�pl�l�kban gazda vizekben gyorsnak mondhat�, az �tlagp�ld�nyok 10-20 centim�teresek, ritk�bban elõfordulhatnak 1 kilogrammos p�ld�nyok is.

V�r�ssz�rny� keszeg (Scardinius erythropthtalmus)

Teste sz�les h�ta kiss� magas, kecsesnek mondhat�. H�ta olajz�ld. Pikkelyei nagyok, sz�nezete fõleg az idõsebb p�ld�nyokn�l aranyl�, pikkelyei nem ny�lk�sak. �sz�i v�rv�r�sek. Szeme narancss�rga felsõ r�sze v�r�s. Sz�ja felsõ �ll�ls� ami a felsz�ni t�pl�lkoz�s�r�l �rulkodik. tart�zkod�si helyei nagyobb foly��bl�k, holt�gak, mesters�ges �s term�szetes tavak (igen sz�p �llom�nya �l a Balatonban �s a Velencei-t�ban). Csapatosan �l, nagy kiterjed�sû n�dasokban, h�narasokban tal�lja meg kedvezõ �letfelt�teleit. A comp� �s a k�r�sz t�rshala. A felsz�ntõl kb. 15 centim�terre mozog, a bodork�val ellent�tben a v�r�ssz�rny� nem szereti az �rny�kot. Term�szetes t�pl�l�kai, v�zi n�v�nyek hajt�sai, z�ldmoszatok, f�rgek, rovarl�rv�k, v�zfelsz�nre hullott rovarok.

Gyakran �ssze lehet t�veszteni egym�ssal a v�r�ssz�rny� keszeget �s a bodork�t, ez�rt egy egyszerû �sszehasonl�t�si t�bl�zatot mutatok be.

	Bodorka	V�r�ssz�rny� keszeg
Sz�jny�l�s:	v�zszintes	felfel� �ll�
H�t-, has�sz�	egyvonalban	a hasi elõbb
Als� �sz�	b�zasz�nû	v�rpiros
Has�l	g�mb�lyded	�les
A szem sz�ne	b�zasz�nû	s�rga

J�szkeszeg (Leociscus idus)

Kiss� magas h�t�, oldalr�l lap�tott, testalkata miatt a vaskosabb pontyf�l�khez tartozik. Sz�ja k�z�p�ll�s�, cs�csba ny�l�. H�ta sz�rk�sfekete, z�ldess�rga csillog�ssal, oldala aranys�rga. Szemgyûrûje citroms�rga. H�t�sz�ja palasz�rke, a t�bbi �sz�ja pirosas sz�nbe j�tsz�.Foly� �s nagyobb �ll�v�z�nken egyar�nt megtal�lhat�. Fõleg a fen�k k�zel�ben tart�zkodik de sz�vesen felj�n a felsz�n k�zel�be a v�zre hullott rovarokra vad�szni. Elterjed�si ter�lete Eur�pa k�z�psõ, illetve keleti fel�re tehetõ, elõfordul Ororszorsz�gban �s Skandin�via d�li vizeiben. T�bbnyire csoportos, foly�v�zi hal, de elõfordul �lõhely�vel �sszek�t�tt holt�gakban is. A v�zszennyez�st j�l tûri, ez�rt fordul elõ nagy sz�mban a Dun�ban Budapest alatt. N�veked�s�t a Dun�n vizsg�lt�k, miszerint az 1. �vben 6-8 cm-es, a 2. �vben 10-20 cm-es, az 5. �let�v v�g�re el�rheti a 26-35 cm-t �s a 350-900 g testt�meget. T�pl�l�kban gazdag vizekben n�veked�se �rtelemszerûen gyorsabb. T�pl�lkoz�s�t tekintve a j�sz mindenevõnek mondhat�. Fogyasztja a v�zin�v�nyek hajt�sait, az aljzatr�l az algaleped�ket, planktonikus �lõl�nyeket, f�rgeket, rovarl�rv�kat, felsz�nre hull� bogarakat, fõleg nagyobb p�ld�nyai a halivad�kot is ragadozza. Ivar�retts�g�t �lete 3-5. �v�ben �ri el, �v�hely�t csoportosan keresi fel �prilist�l j�niusig, kb. 60-150 000 ikr�t rak le. Az ikra erõsen tapad�, fen�kre v�zin�v�nyekre ragad. Az embri� 10-20 nap alatt kel ki, de ez kedvezõtlen idõj�r�si viszonyok miatt elh�z�dhat.

Paduc (Chondrostoma nasus)

Teste ny�jtott izmos, kiss� hengerded alak�. T�rzse ny�l�nk, vaskos, h�tvonala kiss� dombor�. Sz�nezete a h�toldalon s�t�tz�ld-barn�sz�ld, oldalai fokozatosan vil�gosodnak, pikkelyei ez�st�sen csillog�k. H�t�sz�ja k�kessz�rk�s, a t�bbi �sz�ja v�r�ses �rnyalat�, farok�sz�ja sz�rke szeg�lyû. Sz�ja jellegzetesen als� �ll�s�. Mindk�t ajka erõs, porcos fel�p�t�sû, egyenes vonal� (ez�rt h�vj�k n�piesen v�settajk� paducnak). Sz�jm�rete testm�ret�hez igen kicsi. Orra k�kesszederjes �rnyalat�, ajkai r�zsasz�nûek. L�t�sa, szagl�sa fejlett. Legink�bb a gyors foly�s� kavicsos, homokos medrõ nem t�l m�ly v�zr�szeket kedveli. Tavasszal csapatokba verõdve tart�zkodik a kõr�zsûk�k, s�derz�tonyok lank�sabb es�sein. Ny�r v�g�n, õsz elej�n a sebes �s a lass� foly�s hat�r�n lehet megtal�lni, m�g õsz v�g�n �s t�len beh�z�dik a foly� m�lyebb r�szeire. A paduc egyar�nt elfogyasztja az apr� �llati eredetû t�pl�l�kot, valamint a k�veken megtelepedett algabevonatot, amit oldalra fordulva csipkedi le. T�len is t�pl�lkozik. �prilis v�g�n m�jusban nagy csapatokba gyûlve �vik, rendszerint kisebb mell�kfoly�kba h�z�dik fel.

K�sz (Alburnus alburnus)

Ny�jtott testû hal, �sz�i erõteljesek, h�ta s�t�t olajz�ld, oladala ez�st�sen csillog�. Pikkelyei nagyok �s ez�st�s csillog�s�ak, guanidint tartalmaznak, amit r�gebben a k�r�mlakk gy�rt�sn�l haszn�ltak alapanyagk�nt. sz�ja felsõ�ll�s�. Szemgyûrûje hamvass�rga sz�nû. Majdnem minden foly� �s �ll�viz�nkben megtal�lhat�, szeret a ny�lt v�zen a felsz�n k�zel�ben tart�zkodni, k�l�n�sen kedveli az oxig�nd�s zuhog�k alatti vizeket. T�pl�lkoz�s�t tekintve mindenevõ, hiszen egyar�nt fogyaszt n�v�nyi �s �llati eredetû t�pl�l�kot. Sz�vesen legeli a k�vekre tapadt algabevonatot. M�jus j�nius h�napban �vik, rendszerint a partmenti n�v�nyzetre, a Balatonon sokszor a f�rdõzõk k�z�tt csapkodva rakj�k le ikr�ikat a partmenti k�veken megtapadt algabevonatra. Igen gyakran elõfordul, hogy egy nagyobb vihar ut�n ikr�k sz�zezrei pusztulnak el, a k�vekrõl a partra sodr�dva. N�veked�se lass�, kifejlett p�ld�nyok testhossz�s�ga el�rheti a 15-20 cm-t. Sokhelyen sz�vesen fogyasztj�k kem�ny h�s�t, fõleg ruszlit k�sz�tenek belõle