Balin(halismertet)!
Hegeds Dvid 2007.02.02. 07:35
Amit elrl a halrl tapasztaltam!:D
Balin:
Horgszata:
Hol keressk: A balin tartzkodsi helye megegyezik a kishalak tartzkodsi helyvel, mindig kveti a kishal rajokat, a nagyobb pldnyai magnyos farkasknt, kisebb egyedei csapatban tizedelik az aprhalakat. Folyvizeken ltalban sebes szakaszokat felvlt limnyos rszeken, sarkantyk, gtak tvnl, erõmûvek oxignds alvizn. ltalban a felszn kzelben tartzkodik, sokszor ltott hall vlik amint rabol, vagy csak egyszerû mltsggal a felszn kzelben portyzik, ilyenkor lehet ltni amint a htsz elsõ kemny sugara egy V-alak cskot hz a vzfelsznen. llvizen is elsõsorban a nylt vizen tartzkodik, de a kishalakat kveti egszen a ndas szlig, llvizen sokkal vatosabb ezrt nehz horogra csalni. Az vszakok is befolysoljk mozgstert, mg nyron a felszn kzelben tartzkodik (gyakran hangos rablsaival adja a horgszok tudtra, hogy elrkezett az idõ, hogy elõvegyk a balinoz szerelket), ahogy hûl az idõ a kishalak egyre mlyebb rszekre vonulnak, a balin termszetesen kveti a halrajokat, tlen egszen a fenk kzelben tartzkodik.
Kapsi idõk: A balin szeszlyes hal, gyakran akkor jelenik meg amikor a horgsz nem is szmt r. Nappali ragadoz, az jszakt pihenssel tlti. Horgszatra a legalkalmasabbak a hajnali s a ksõ esti idõszakok, sokszor elõfordul, fõleg frontbetrs elõtt, mikor a flledt meleget hidegebb lghullmok vltjk fel, klnsen aktv. Az erõs szl sem veszi el kapkedvt. Fõleg nyri dlutnokon heves zpor utn eredmnyesen horgszhatunk r. Gyakran a dli rk is eredmnyt hozhatnak. A balin kimondottan olyan hal amelyik mutatja magt, hangos rablst szinte nem lehet nem szrevenni, annyira jellegzetes, hogy ms halfajjal ssze nem tveszthetõ, gyakran ha az elsõ rablsi ksrlete nem sikerl, utnnaveti magt tbbszr is ldozatnak. Mivel fogai nincsenek ezrt a kishalat egyetlen szippantssal nyeli el. |
Horgszmdszerek: A balinra tbflekppen horgszhatunk, taln a legklasszikusabb a balinlmos mûlegyes mdszer, amely a zsinnrvgre rgztett "balinlombl" (szivarlomhoz rgztett hromg horog, az lmot festik, vagy esetenknt rovtkoljk, a horog szrra sznes pamutbojtot ktnek) s a fõzsinron lvõ oldalelõkkre kttt klnfle mûlegyekbõl ll. Az lom maga a kihajtshoz szolgltatja a megfelelõ dobtmeget, egyben utnozza a meneklõ kishalat, a rovtkkat is kszthetnk les kssel az lomra (keznkre vigyzzunk !), ezek a rovtkk bedobskor levegõt fognak s a vzben val vontatskor ezstsen csillog az lom, s mg rezonancit is kelt. A mûlegyeket egymstl olyan tvolsgba rdemes a fõzsinrra rgzteni, hogy bevontatskor az egyik lgy a felszn alatt kzvetlen, a msik a vz sznn tncoljon. Pergetve is kitûnõen horgszhat a balin fõleg spinnerekkel, mindig hossz levelû forgkanalas villantt vlasszunk erre a clra (Mepps Aglia Long 3), tmolyg villantk kzl csak a kismretû hosszks kanalak jhetnek szba (Abu Toby), a villantt mindig a rabls irnyba hajtsuk, s ahogy vzre rt, azonnal kezdjk el vontatni, a balin ugyanis nem eszi meg a csuknl mr sokszor bevlt hull falevl taktikt. Van mg egy mdszer amelyet rgebben alkalmaztak a tvolabb rabl balinok horogra kertsre, ez az n. vzisrkny. Ez a szerkezet a vz sodrst kihasznlva a folyssal szemben vontatva a folyvz kzepe fel igyekszik. Hrom fõ rszbõl ll: pingponglabda, amely az egszet a felsznen tartja, erre ragasztva egy felsõ lap, amely a vzzzel vzszintes helyzetben van (ez segiti a vzen val stabilabb fekvst), majd erre merõlegesen felragasztva egy n. terelõlapt amely fixen ll, s ez tartja irnyban a vzisrknyt.A terelõlap aljra fel kell erõsteni egy lmot, a tmege akkora legyen, hogy a szerkezet mg fenn maradjon a vzfelsznen, s ugyanakkor tõkeslyknt is mûkdjn, teht a vzisrkny stabilitst nveli az lom. A felsõ lapra furatokat ksztsnk, s ebbe fûzzk be a zsinrt y-alakba, gy hogy a vzfolys irnyra mindig merõlegesen lljon, csak gy fog befel igyekezni a srknyunk. Az eszkz htoljra is kerl egy furat ide akasszuk a horgot, amelyre kishalat tûznk. A vzbeengeds utn egy kicsit a sodrssal lesztatjuk, majd a zsinrt megfesztve a folyssal szembe elkezdjk vontatni, ha jl mûkdik akkor a vz kzepe fel fog igyekezni szerelknk.Ugyanezt megtehetjk vzigolyval is csak ott nem tudjuk irnytani gy a szerelknket. |
|
|
Felszerels: A balinlmos-legyes horgszathoz a legmegfelelõbb bot egy 3-3,30 m hossz 40-80 g dobtmegû spiccakcis horgszbot, az ors legyen minnl megbzhatbb, simbb futs, a dobkikpzse kpos kivitelû legyen, hogy a zsinr knnyen futhasson le, ezltal nvelve a dobtvolsgot. A pergetshez hasznlhatunk kiss kisebb dobtmegû 30-60 g-os botot. A zsinr mrete 0,30 mm tmrõjû, rdemes 5-10 m egy szmmal vastagabb (0,35-s) n. ostort kszteni, amely azt hivatott szolglni, ha a horgon vdekezõ hal megugrik ne szakadjon el a zsinr. A horgot itt is fenjk tûlesre, de legjobb ha kmiailad lezezett horgot vsrolunk. |
Csalik: lõcsalik kzl elsõsorban a kishal jhet szba, ksz jsz, bodorda 5 cm krli pldnyaival csalizzunk, inkbb a hosszks kishalakat nyeli a legjobban a ragadoz. Klnfle rovarokkal is prblkozhatunk, fõleg akkor ha a balinok olyan kzel rabolnak a parthoz, hogy szinte lefrcsklik a horgszt, szcske, fekete tcsk, cserebogrrajzskor a cseerbogr, lepke stb. Mûcsalik kzl is a keskenyebbeket rszestsk elõnyben, az elõzõekben lert ABU Toby s a Mepps Aglia Long 3-as a kt favorit a villantk kztt. Rapalkkal is horgsznatunk balinra, elsõsorban a mindssze 3 cm-es MFR jelzsû (Mini Fat Rap) pldnyaival S sznsszettelben. Balinlmos legyeknl csak egy szempontot kell figyelembe venni:a mûlgyben sok legyen benne a fehr szn, a horog mrett tekintve 1-2/0 -ig terjedhet, a mûlgy ktse elõtt a horogszrat rdemes lelakkozni szntelen lakkal, ami a rozsdsods ellen vdi a horgot. |
Fraszts, kiemels, lvetarts: A balin kapsa villantra ltalban heves, egyetlen szippantssal nyeli el a mûcsalit, a mûlegyes horgszok gyakran a fogaskerekekknt mûkdõ garatfogak kzl kell, hogy kipiszkljk a horgot. Az lõ kishalal val horgszat esetn a kishalat gyakran csak krbessza majd elszni ltszik s a kvetkezõ fordulnl rrabol. A kaps utn gyor kirohansokkal igyekszik megszabadulni a horogtl, sokszor a felszn kzelben csapkod, kiugrik a vzbõl. Mivel igen gyorsan szik, nagyon hamar elkszl erejvel, a szkolssal ne nagyon igyekezznk mert a hal mg az utols pillanatokra is tartogathat meglepetseket, hirtelen kirohansokat. Szkolni a mr teljesen kifradt balint lehet. lvetartsa folyvzen a legszszerûbb, nagymretû szkban, illetve hossz przra fûzve s a mlybe engedve. llvzen mr bonyolultabb a dolog, mert lland friss vzre van szksge a balinnak, elõfordul gyakran, hogy elpusztul.
Ismertet:
|
Elterjeds, lõhely: Balin (Aspius aspius) A balin valamennyi nagyobb foly, illetve llviznkben megtallhat (Duna, Tisza, Krsk, Balaton, Velencei-t, Tisza-t). Nyltvzi ragadoz hal, zskmnyt a felszn kzelben ragadja meg. Folykban kedveli az erõsebb ramls rszeket, kõruganyok, kõgtak a sodrst, illetve duzzasztmûvek oxignds alvizt. Tavakban elsõsorban a nyltvizen tartzkodik, innen rabol a ndtisztsokon bandz kishalakra. Sokszor csapatokban vadszik, egy nagyobb balincsapat bekertve ront r a kishalakra.
Testfelpts: Teste torped alak, ramvonalas. Szne, htoldalon grafitszrke, oldaln ezstsen csillog, hasa fehr. Teste kiss skos, bõrt apr pikkelyek fedik. szi erõteljesek, nagyok, fõleg a faroksz amely e vzben a gyors haladst teszi lehetõv sznk palaszrke. A htszja nagy elsõ sugara kemny, ha a balin a felszn kzelben szik gyakran kiltszik a htsz hegye a vzbõl, mintegy barzdt hzva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felszn kzelben vadszik. Feje nagy, szjnylsa cscsba nyl, mlyen bevgott, als ajka kampsan vgzõdik. Mivel fogai nincsenek ldozatt egyetlen szippantssal nyeli el, sõt elõfordul, hogy a balin az orrval kiti a vzbõl a kishalat, s mikor az bdultan visszaesik akkor kapja el. rzkszervei rendkvl fejlettek, oldalvonala kitûnõen rzkeli a vzben a rezgseket, szeme nagy szemgyûrûje citromsrga.
|
Szaporods: Mrcius-prilis hnapba vik, az vst heves balintnc elõzi meg. Ikrit a part menti nvnyzetre rakja.
|
Tpllkozs: Az ikrbl kikelt ivadk az elsõ napokban planktonikus szervezeteket fogyaszt, ksõbb ttr az alsrendõ rkokra (Diatoma, Gammarus pulex, Daphnia). Ezutn fõleg vzre pottyan rovarok s kisebb halivadkok szerepelnek tlapjn, csak ksõbb tr t a ragadoz letmdra. A kifejlett pldnyok ragadoz mivoltjuk ellenre szvesen fogyasztjk a vzi rovarokat is, fõleg tiszavirgzskor figyelhetnk meg nagy balincsapatokat, amint a vz felett replõ krszt kapkodjk.
|
|