Mobil cs�nak �p�t�s�nek rejtelmei 1.r�sz

A horg�szok t�bbs�ge el�bb-ut�bb eljut arra a felismer�sre, hogy cs�nak n�lk�l nem �let az �let. A cs�nak egyenl� a szabads�ggal, a kalanddal, a felfedez�ssel. Kell egy cs�nak! De hov� tegyem? Kik�t� nincs, vagy ha van, akkor dr�ga. Ha csak �gy kik�t�m valahov�, akkor ellopj�k, vagy t�nkreteszik. �m ha m�gis otthagyom egy v�zen, az m�r r�gh�z k�t. Ink�bb olyasmi kellene, amit b�rhov� magammal vihetek. Kell egy mobil cs�nak!

Gumics�nak? Nagyon stabil, de nem szereti a hegyes dolgokkal val� tal�lkoz�st, amellett macer�s felf�jni meg elpakolni. Viszont ha m�r �sszecsomagolta az ember, legal�bb kis helyen elf�r.

Vagy legyen m�anyag? J�l b�rja a strap�t, nem is v�szesen dr�ga, de �ltal�ban t�l neh�z �s terjedelmes ahhoz, hogy k�nyelmesen sz�ll�that� legyen. Kev�s az igaz�n mobil haszn�latra val� t�pus, ebben a tekintetben legink�bb a kajakok, kenuk j�hetnek sz�m�t�sba.

�s mi lenne, ha �p�ten�k egyet? �ppen akkor�t, �s olyat, ami nekem megfelel! De hogy kezdjek hozz�?

Egy ilyen cs�nakot nem neh�z saj�t kez�leg meg�p�teni (fot�: http://moldychum.typepad.com)

Neh�z d�nt�sek ezek, j�l d�nteni viszont csak megfelel� inform�ci�k birtok�ban lehet. �n v�g�l a harmadik megold�st v�lasztottam, de el�tte egy �vig csak n�zel�dtem a Neten (�s azon k�v�l is), miel�tt r�sz�ntam volna magam a cs�nak�p�t�sre. M�s fej�vel gondolkodni, d�nteni persze nem tudok, de az inform�ci�k �tad�s�val tal�n megk�nny�tem a d�nt�st, �s rem�lem, hogy a tapasztalataimmal seg�ts�g�re leszek azoknak, akik maguk k�sz�ten�k el cs�nakjukat.

Az els� r�szben az alapokr�l, �ltal�nos elvekr�l, anyagokr�l, szersz�mokr�l, m�dszerekr�l �rok, a m�sodik r�sz pedig k�pes besz�mol� lesz a k�t, eddig elk�sz�lt cs�nakom �p�t�s�r�l, �s a k�zben szerzett tapasztalataimr�l.

Internet

Az Internet csod�latos tulajdons�ga, hogy �sszehozza a hasonsz�r� embereket a vil�g minden sark�b�l. A vil�gh�l�n sz�mtalan haj�-, vitorl�s-, kenu-, kajak- �s cs�nak�p�t� oldal tal�lhat�, nem is besz�lve a k�r�l�tt�k csoportosul� f�rumok, blogok, szem�lyes honlapok garmad�j�r�l. Kiindul�si pontnak ezeket aj�nlom: http://www.duckworksmagazine.com/ http://www.bateau2.com/

A k�pgal�ri�kat n�zegetve az ember lassacsk�n r��rez a dolog �z�re, �s r�j�n, hogy mir�l is sz�l ez az amat�r mozgalom. A haj��p�t�s ugyeb�r komoly mesters�g volt valaha (tulajdonk�ppen m�g ma is az), de a r�tegelt lemez, az �vegsz�vet �s a m�gyant�k elterjed�se l�nyeg�ben b�rki sz�m�ra lehet�v� teszi, hogy �tlagos k�z�gyess�ggel �s egyszer� szersz�mokkal j�l haszn�lhat�, megb�zhat� cs�nakot k�sz�tsen mag�nak.

Az amat�r vil�gban elterjedt „stitch and glue” (f�rceld �s ragaszd) �p�t�si m�d l�nyege, hogy a r�tegelt lemezb�l kiszabott elemeket dr�tdarabokkal, vagy k�belk�tegel� bilincsekkel �sszek�t�zve egym�shoz er�s�tik, �s a tal�lkoz� �lek ment�n m�gyant�val �titatott �vegsz�vet cs�kokkal �sszeragasztj�k.

Tervrajzok

Ezen a t�ren is a b�s�g zavar�val ker�l�nk szembe a vil�gh�l�n, de sz�nvonal �s kidolgozotts�g szempontj�b�l nagy elt�r�sek vannak. Akadnak ingyenes tervek is (pl. itt egy linkgy�jtem�ny), de nem ez a jellemz�. A m�rn�ki munk�t, az inform�ci�t, a kidolgoz�s min�s�g�t �s nem utols�sorban a k�zz�t�tel k�lts�geit is meg kell fizetni. Ez �rthet�, hiszen aki dolgozott vele, dokument�lta �s hozz�f�rhet�v� teszi m�sok sz�m�ra, az joggal v�r ez�rt n�mi hasznot, vagy legal�bb a k�lts�gei megt�r�l�s�t. Az egyszer�bb tervek �ra 20-50 doll�r k�r�l mozog, ami a m�retezett rajzok mellett rendszerint r�szletes �p�t�si le�r�st is mag�ban foglal. Az els� pr�b�lkoz�sokhoz nem felt�tlen�l kell m�g zsebbe ny�lni, v�lasszuk ink�bb az ingyenes tervek valamelyik�t.

Ez p�ld�ul egy j�l dokument�lt kenuterv, m�retekkel, r�szletes �p�t�si le�r�ssal. Ez egy m�sik, hasonl� kaliber� cs�nak, ami alkalmas ak�r arra is, hogy gyerekek technika�r�n elk�sz�ts�k. A terven t�l �rdemes megn�zni az �p�t�sr�l sz�l� j�pofa besz�mol�kat is. Persze nem n�lunk, hanem Alaszk�ban t�rt�nt mindez, pedig szerintem Magyarorsz�gon is rettenetesen �lvezn�k a kisk�lyk�k az ilyen technika�r�kat.

Morten Olesen d�n haj�tervez� most prom�ci�s c�llal, regisztr�ci� ellen�ben ingyenesen hozz�f�rhet�v� tette n�h�ny cs�nakterv�t, pl. ezt. T�le m�r v�s�roltam tervet, ez�rt tudom, hogy az ehhez hasonl�, r�szletes tervrajz mell� egy elektronikus „k�zik�nyvet” is kapnak a fizet� �gyfelek, amib�l megismerhetik a rajzok felnagy�t�sa, az �ssze�ll�t�s, valamint az epoxigyant�val �s �vegsz�vettel val� b�n�sm�d mesterfog�sait. Term�szetesen ehhez nem �rt angolul tudni, s�t a standard angol mellett k�nytelen megismerkedni az ember az eleinte k�naiul hangz� haj�s szakkifejez�sekkel is.

Az egyik legjobban eltal�lt, amat�r lehet�s�gekre szabott tervcsal�d ezen az oldalon tal�lhat�. Az oldal sz�munkra legfontosabb saj�toss�ga, hogy nem csak „beetet�” k�pek �s rajzocsk�k vannak a cs�nakokr�l, hanem a komplett tervek �s le�r�sok is let�lthet�k, csup�n a m�retek megad�sa hi�nyzik (az csak a fizet� �gyfeleknek j�r). A cs�nakok konstrukci�ja azonban olyan egyszer�, hogy a t�blam�retekb�l �s a rajzokb�l szinte mindent ki lehet k�vetkeztetni, m�sr�szt a m�retez�s eleve rugalmasan alak�that�. Az �p�t� d�nt�s�n m�lik, hogy k�tszem�lyes vagy n�gyszem�lyes ladikot szeretne, ehhez alternat�v szab�si s�m�kat ad „Uncle John”.

H�rom alapvet� cs�nakt�pus terveit tal�ljuk itt meg.

A Mississippi delt�j�nak mocs�rvid�k�n haszn�latos „cajun pirogue” cs�nakot legink�bb lapos fenek� kenuk�nt lehetne jellemezni (fot�: http://www.unclejohns.com/)

A „skiff” univerz�lis, p�revez�snek, farmotorosnak vagy vitorl�snak egyar�nt alkalmas t�pus (fot�: http://www.unclejohns.com/)

A „jonboat” �ll legk�zelebb az �ltalunk j�l ismert horg�szladik form�hoz (fot�: http://www.unclejohns.com/)

A terveken k�v�l itt is van egy sor �p�t�si besz�mol� �s gal�ria, amelyek l�tt�n m�g a legmeg�talkodottabb k�tbalkezes sz�razf�ldi patk�nynak is f�r�sz �s evez� ut�n kezd viszketni a tenyere.

C�lkit�z�s

Amikor az ember m�r eleget l�tott, akkor lassacsk�n arr�l is t�mad n�mi fogalma, hogy mit szeretne. Ez m�r nagy el�rel�p�s, ha a f�rumokon l�pten-nyomon felbukkan� „Cs�nakot akarok, k�ldjetek tervet!” t�pus� egymondatos k�rd�sekre gondolunk. A magam r�sz�r�l egy kocsi tetej�n sz�ll�that�, k�temberes pakol�s�, aff�le „se kenu – se ladik” cs�nak mellett d�nt�ttem, amit az Uncle John-f�le „pirogue” alapj�n, de kiss� nagyobb m�retben k�sz�tettem el.

M�ret, s�ly, stabilit�s

Ha hordozhat� cs�nakot k�sz�t�nk, akkor tudom�sul kell venni egy alapvet� adotts�got. Egy kicsi, k�nny� cs�nak soha nem lesz olyan stabil, mint egy nagy �s neh�z. Egy �tlagos, k�t m�zs�s faladiknak meg se kottyan, ha egy 70 kil�s ember ide-oda m�szk�l benne, vagy ki�l a sz�l�re. Egy 30 kil�s cs�nak eset�ben megfordul az ar�ny. A cs�nak s�lyeloszt�s�t nem annak �ns�lya hat�rozza meg, hanem els�sorban a rakom�ny �s az utas elhelyezked�se van r� hat�ssal.

Fel is lehet �llni benne, de t�ls�gosan fick�ndozni m�r nem �rdemes

Viszony�t�si alapk�nt elmondom, hogy a „Luca” cs�nakom 5 m hossz�, 80 cm sz�les, �s 56 kg-ot nyom. Fel�llva is merek benne horg�szni a 90 kil�mmal, b�r olyankor nem nagyon lehet ugrabugr�lni. Ha utast�rsam is van, �s nyugton �l vagy fekszik a cs�nak alj�n, akkor az sokat jav�t a stabilit�son, de ha f�szkel�dik a „t�kes�ly” :-), vagy gyakran tesz kisz�m�thatatlan mozdulatokat, akkor ink�bb �n is le�l�k.

Modellk�sz�t�s

Minden leend� cs�nak�p�t�nek aj�nlom a k�vetkez� k�s�rletet. V�gjunk k�t egyforma cs�kot kartonpap�rb�l. A cs�kok k�t v�g�t fogjuk egym�shoz ragaszt�szalaggal, �s k�z�pen t�masszuk ki.

Egy szilvamag form�j� valamit kapunk, ami kis fant�zi�val egy lapos fenek�, p�rhuzamos oldal� cs�naknak n�z ki

Most v�gjuk le a karton cs�kok k�t v�g�t kb. 45 fokos sz�gben, �s ism�t ragasszuk �ssze �ket. Azt tapasztaljuk, hogy a „cs�nak” oldalai kifel� d�lnek, a feneke pedig hintasz�kszer�, �velt form�t vesz fel

Ez a „p�rge” alak j� man�verez�si k�szs�get, fordul�konys�got biztos�t a cs�naknak, ezzel szemben az egyenes, lapos fenek� cs�nak jobb ir�nytart�ssal �s stabilit�ssal rendelkezik.

Az egyszer�bb cs�nakok szab�srajz�n �ltal�ban p�rhuzamos oldalpal�nkkal tal�lkozunk, aminek k�nnyebb a kiv�g�sa; els� projektnek �rdemes ilyet v�lasztani (A). Ha egyenes (vagy kev�sb� p�rge) feneket akarunk el�rni, akkor az oldalpal�nk als�, fen�kkel tal�lkoz� �l�t egyenes helyett homor�ra kell szabnunk (B).

Miel�tt neki�lln�nk f�r�szelni, c�lszer� �s tanuls�gos egy kis kartonmodellt k�sz�teni a leend� cs�nakunkr�l

A k�s�rleti modell�nkbe bord�kat is tehet�nk. El�sz�r a k�z�ps� bord�t ragasszuk be (�n h�pisztolyos ragaszt�val csin�ltam). Az oldalak �vel�se m�r megadja a tov�bbi bord�k m�ret�t is. A millim�terek helyett ink�bb arra figyelj�nk, hogy sehol ne t�rj�n meg, folytonos legyen az oldalak �ve. Ha feneket is ragasztunk a heveny�szett modellre, abban a dr�mai felismer�sben lesz r�sz�nk, hogy a gy�moltalan, nyeke-ny�ka f�rcm� egy csap�sra kimerevedik a fen�k �s oldal�lek �sszeragaszt�sa ut�n. Ez ugyan�gy lesz majd a nagy cs�nak �p�t�se sor�n is, ez�rt nem kell megijedni az oldalpanelek �sszeer�s�t�se ut�n el�tt�nk �ll� rozoga, imbolyg� t�kolm�ny l�tt�n. Miut�n a fen�k �s a szeg�lyl�cek is a hely�kre ker�lnek, ki fog alakulni a merev, teherb�r� strukt�ra, ami m�r meg�rdemli a cs�nak elnevez�st.

Anyagok

Legfontosabb kiindul�si anyagunk a r�tegelt lemez. Lehets�ges t�j�koz�d�si �s beszerz�si forr�sok: www.finnforest.hu, www.erdert.hu

Cs�nak�p�t�shez legjobbnak tartj�k az okoum� nev� tr�pusi f�b�l k�sz�lt lemezeket. Szint�n alkalmasak, b�r valamivel nehezebbek a feny�f�l�k. M�g nehezebb, de er�s, j� min�s�g� anyagot ad a ny�rfa. A fatelepeken ebb�l van a legnagyobb v�laszt�k, �n is ny�rfa lemezb�l k�sz�tettem a cs�nakjaimat, ami gyakran eszembe is jut emelget�s k�zben :-)

A r�tegek k�z�tti ragaszt�anyag min�s�ge szerint megk�l�nb�ztetnek belt�ri vagy k�lt�ri felhaszn�l�sra sz�nt r�tegelt lemezeket. A k�lt�rit szokt�k m�g v�z- �s f�z�s�ll� ragaszt�s� lemeznek is nevezni (jelz�se WG). A cs�nak�p�t�shez term�szetesen ilyenre lesz sz�ks�g�nk.

A t�blam�ret �ltal�ban 250 x 125 cm, vagy 244 x 122 cm (az ut�bbi angolsz�sz egys�gben sz�p kerek sz�mra j�n ki, 8 x 4 l�b). Az el�l �ll� sz�m azt jelenti, hogy a k�ls� r�tegek sz�lir�nya a t�bl�nak azzal az oldal�val esik egybe. Cs�nak�p�t�shez hossz-sz�lasat �rdemes v�lasztani.

A lemezvastags�g ter�n a 6,5 mm az arany k�z�p�t a mobil cs�nakunkhoz (egy�bk�nt a 6,5 mm is az angolsz�sz m�rt�kegys�gb�l j�n, 1/4 inch). Enn�l v�konyabbat legfeljebb k�nny� kajakhoz vagy kenuhoz haszn�lnak. A vastags�g n�vel�s�vel nyilv�n er�sebb lesz a cs�nak, ugyanakkor n� a s�ly �s cs�kken a hordozhat�s�g. V�s�rl�skor arra kell figyelni – k�l�n�sen a v�konyabb, h�romr�teg� lemezekn�l – hogy a k�ls� �s bels� r�tegek azonos vastags�g�ak legyenek. Semmik�pp ne vegy�nk meg olyan lemezt, amelyben a bels� r�tegek nem folytonosak, m�s sz�val �regek, hi�nyok l�that�k a lemez belsej�ben (ez a v�gott �lek megszeml�l�s�vel k�nnyen ellen�rizhet�). Ha valahol, akkor itt igaz�n �rv�nyes elv, hogy az v�s�rol takar�kosan, aki a dr�g�bbat veszi meg. Az olcs� r�tegelt lemezen nyert �rk�l�nb�zetet ut�lag t�bbsz�r�sen megfizetn�nk m�gyant�ban, �s �vegsz�vetben, amit v�g�l a biztons�g kedv��rt k�nytelenek lenn�nk t�bb r�tegben felvinni a cs�nakra.

A r�tegelt lemez mellett sz�ks�g�nk lesz n�mi hagyom�nyos f�r�sz�rura is a bord�khoz, az orr- �s fart�k�hez valamint a szeg�lyl�cekhez.

M�gyantak�nt a legt�bb �p�t�si le�r�s az epoxigyant�t aj�nlja. Magam is epoxival dolgoztam, ez�rt a cs�nak�p�t�sben egy�bk�nt sz�lesk�r�en elterjedt poli�szter gyant�kkal nincs saj�t tapasztalatom. Az epoxi el�nye, hogy jobban tapad a f�hoz, k�t�s sor�n egy�ltal�n nem zsugorodik, �s nem utols�sorban nincs kellemetlen szaga.

A cs�nak�p�t�shez haszn�lt m�gyant�t (Eporezit FM 21i + T16 t�rh�l�s�t�) innen v�s�roltam, ahol egy�bk�nt kiemelked�en k�szs�ges tan�csad�ssal is seg�tik a c�g �ltal forgalmazott term�kek szakszer� felhaszn�l�s�t.

A sz�ban forg� gyanta s�r� sziruphoz vagy foly�s m�zhez hasonl� �llag�, ami az �vegsz�vet �titat�s�hoz ide�lis, de ragaszt�shoz s�r�teni kell. Ehhez legalkalmasabb az Aerosil nev� finom, pelyhes adal�kanyag, amelynek adagol�s�val ki tudjuk keverni a megfelel�, mogyor�kr�mhez hasonl� �llag� ragaszt� massz�t. A gyanta s�r�t�s�hez Aerosil helyett finom falisztet is haszn�lhatunk (csiszol�g�p porzs�kj�b�l), s�t egyes szerz�k k�z�ns�ges b�zaliszttel is j� eredm�nyekr�l sz�moltak be.

Az FM 21i gyant�t az�rt v�lasztottam, mert epoxiban ez volt a legolcs�bb. Tartozom annyival az igazs�gnak, hogy amat�r c�lokra tal�n nem ez a legalkalmasabb anyag. �n mindenesetre k�t cs�nakot v�gigcsin�ltam vele, �s k�zben eg�sz j�l kitanultam a tr�kkjeit. Val�j�ban ipari nyersanyagr�l van sz�, ami magas h�m�rs�kleten megk�tve ad igaz�n kem�ny fel�letet (ide�lisan 60 Celsius-fok k�r�l). Magas k�rnyezeti p�ratartalom mellett megk�t�s ut�n is ragacsos maradhat a gyanta fel�lete. Ez a probl�ma csak a „m�zol�s” jelleg� felhaszn�l�sn�l jelentkezik, amikor v�kony r�tegben, nagy fel�leten �rintkezik a leveg�vel. �vegsz�vet �titat�s�n�l, ragaszt�sn�l vagy kittel�sn�l nem l�p fel ragacsosod�s. Z�rt k�r�lm�nyek k�z�tt �s vastagabb r�tegben a gyanta csontkem�nyre k�t, k�l�n�sen akkor, ha Aerosil s�r�t�anyag is van hozz�keverve.

A ragacsoss�g �gy ker�lhet� el, ha sz�raz k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozunk. Epoxis munk�ra legalkalmasabbak a sz�raz, ny�ri napok d�l k�r�li �r�i, ilyenkor a meleged�ssel p�rhuzamosan cs�kken a leveg� relat�v p�ratartalma.

A k�kem�ny epoxibevonat titka: min�l nagyobb h�s�g �s min�l kevesebb p�ra

A harmadik n�lk�l�zhetetlen alapanyag az �vegsz�vet, ami egy laza zs�ksz�vethez hasonl� text�lia (nem t�vesztend� �ssze az �vegpaplannal, ami rendezetlen sz�lakb�l �ll, ezt poli�szter gyant�hoz haszn�lj�k).

C�ljainknak a 200 g/m2 k�r�li vastags�g� �vegsz�vet felel meg legink�bb. A cs�naktest �leinek �sszeer�s�t�s�hez �rdemes 10 cm sz�les szalagot venni. Sz�les sz�vetb�l is lehet ugyan cs�kokat v�gni – �gy valamivel olcs�bban kij�v�nk – viszont a szalaggal sokkal k�nyelmesebb dolgozni, mert nem bomlik a sz�le. �n itt szereztem be az �vegsz�vetet (220 g/m2).

A tervdokument�ci�kban �ltal�ban megadj�k, hogy teherb�r�s szempontj�b�l sz�ks�ges-e a cs�nak teljes fel�let�nek bor�t�sa, vagy elegend� az �lek ragaszt�s�n�l alkalmazott szalag. Ett�l f�ggetlen�l sokkal ellen�ll�bb lesz a cs�nakunk fel�lete, ha legal�bb k�v�lr�l teljesen bebor�tjuk. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az �vegsz�las burkolat �ltal hozz�adott s�lyr�l sem, ami kb. 0,6-0,7 kg/m2-t tesz ki r�tegenk�nt. Teh�t ha a kis s�ly a priorit�s, akkor ink�bb hagyjuk el a bor�t�st, de egy �lland�an v�zen tartott, vagy durv�bb p�ly�n haszn�lt cs�naknak mindenk�pp j�t tesz a kop�s�ll�, massz�v bevonat.

M�hely

Ez lehet a legsz�kebb keresztmetszet a projektben. Nagy k�v�nalmak nincsenek, de kell valami fedett hely, ahol az id�j�r�s viszontags�gait�l v�detten dolgozhatunk. J�, ha rendelkez�s�nkre �ll egy akkora helyis�g, ahov� bef�r a cs�nak, �s marad mellette akkora hely, hogy k�rbe lehet j�rni, b�r ebben engedm�nyekre k�nyszer�lhet�nk. Nekem a gar�zsban kicsit sz�kebb terem volt, csak az egyik oldalon f�rtem a cs�nak mell�, ez�rt mindig ide-oda kellett rakosgatnom a k�sz�l� b�rk�t. R�ad�sul nem szor�thattam ki a kocsit se a hely�r�l, ez�rt k�t fali konzolt k�sz�tettem 20 x 40-es z�rtszelv�nyb�l, amire fel lehetett pakolni a f�lk�sz, k�s�bb az elk�sz�lt cs�nakot. A rakod�st is megk�nny�ti a fali tart�, amelyr�l ak�r egyed�l is �t tudom emelni a cs�nakot a tet�csomagtart�ra, illetve onnan vissza.

Szersz�mok

A k�l�nf�le elektromos g�pek k�nyelmesebb� teszik ugyan a munk�t, de nem n�lk�l�zhetetlenek. Szinte hihetetlen, hogy milyen egyszer� k�ziszersz�mokkal is boldogulni lehet. Gyakorlatilag egy m�r�szalag, ceruza, vonalz�, der�ksz�g, k�zif�r�sz, gyalu, csavarh�z�, oll� (az �vegsz�vethez), p�r kever�ed�ny, spatul�k, ecsetek (a m�gyant�hoz), f�r�g�p, �s k�l�nf�le szemcs�zet� csiszol�pap�rok birtok�ban nyugodtan v�llalkozhatunk a feladatra. N�h�ny asztalos szor�t� is j�l j�n, min�l t�bb van bel�le, ann�l kevesebbet kell csavarozni. Sz�ks�g�nk lesz m�g k�t bakra is, hogy ne kelljen n�gyk�zl�b g�rnyedni a k�sz�l� cs�nak mellett.

A k�zif�r�szt nagyon sokszor haszn�ljuk majd, �rdemes j� min�s�g� darabot beszerezni (nem b�ntam meg, hogy 3000 Ft-ot adtam �rte!)

A r�tegelt lemez v�g�s�hoz apr� fogazat� penge val�, ami nem roncsolja az anyagot. Itt megint visszak�sz�n az angolsz�sz m�rt�krendszer, 15 TPI (fog/h�velyk) a j� v�laszt�s

Nagy „felfedez�sem” a k�zi gyalu, amivel a cs�nakos projekt sor�n k�t�ttem k�zelebbi ismerets�get, el�tte nemigen akadt vele dolgom. Seg�ts�g�vel pontosan, tiszt�n, eleg�nsan, �s kev�s f�r�szporral oldhatunk meg sz�mos feladatot

A cs�nak�p�t�s �r�gy�n j� p�r elektromos k�ziszersz�mot is begy�jt�ttem magamnak, de csak n�h�nynak vettem igaz�n haszn�t. K�z�tt�k els� helyen �ll a t�p�z�ras t�rcs�val felszerelt sarokcsiszol�, amivel az �vegsz�las bor�t�s �s a fa fel�let k�z�tti �tmenetek lemunk�l�sa sor�n takar�tottam meg sok, verejt�kes k�zi munk�t. A durv�bb csiszol�shoz 60-as, a sim�t�shoz 100-as fokozat� korongok alkalmasak.

A b�rmelyik olcs� flex megfelel a c�lnak, de m�g jobb, ha a szab�lyozhat� a fordulatsz�ma

A k�zi k�rf�r�sz beszerz�s�t sok�ig halogattam, mert betegesen f�lek az ilyen gyilkos szersz�mokt�l. Azt�n egyszer belefutottam egy 66 %-os le�raz�sba, �gy nem volt ments�g, k�rf�r�sz-tulajdonos lettem. A m�sodik cs�nakom �p�t�se k�zben siker�lt �sszebar�tkoznunk, b�r tov�bbra is nagy tisztelettel �s k�r�ltekint�ssel b�nok vele. A beszerzett g�p l�zeres vezet�s�, ami nagyon hasznos tulajdons�g, ha szabad k�zb�l v�gunk hossz�, �velt vonalak ment�n.

Az akkus f�r�g�p is k�nyelmes seg�deszk�z, ha nem akarunk Laok�nosat j�tszani a hosszabb�t� k�bellel. Egyetlen h�tr�nya, hogy – Murphy idev�g� megfigyel�seivel �sszhangban – mindig olyankor mer�l le, amikor a legnagyobb sz�ks�g lenne r� :-)

A munkav�delemr�l is ejts�nk n�h�ny sz�t.

Mindig tartsuk szem el�tt, hogy az a szersz�m, ami a f�val elb�r, az ember ujj�t sokkal k�nnyebben elv�gja!

A poros munk�khoz felt�tlen�l haszn�ljunk eldobhat� por�larcot, k�l�n�sen olyankor, ha �vegsz�las anyagot csiszolunk!

Az epoxigyanta t�rh�l�s�t� komponense allergi�t okozhat, ker�lj�k a b�rrel val� �rintkez�s�t, haszn�ljunk gumikeszty�t! A b�rre ker�lt gyant�t meleg v�zzel, szappannal mossuk le. Ne haszn�ljunk old�szert, mert az csak fokozza a felsz�v�d�st, �s az allergiz�l� hat�st!

Az els� r�sz befejez�sek�nt �lljon itt a cs�nak�p�t�k egyik mott�ja, ami r�vil�g�t, hogy a k�r�ltekint�en, odaad�ssal elv�gzett saj�t munka gyakran t�ltesz az ipari term�keken:

„A Titanic-ot profik �p�tett�k, de No� amat�r volt!”

Benyhe J�nos