Holt-Tisza

  A tiszal�ci Tisza-holt�g k�zel�ben a Takta, a Saj� �s a Tisza �ltal hat�rolt ter�leten 1990-ben l�trehozt�k a B�kki Nemzeti Parkhoz tartoz� Keszny�teni T�jv�delmi K�rzetet. Ter�lete az�ta 6083 hekt�rra n�vekedett. A ter�let az �szak-alf�ldi s�llyed�kter�lethez tartozik. A pleisztoc�n v�g�n megindult s�llyed�s (�vsz�zad/dm.) ut�n ker�lt �t a Tisza v�zfoly�sa erre az alacsonyabb felsz�nre, s alak�totta ki a ma l�that� felsz�nt. A v�z elpuszt�totta a j�gkori r�tegeket �s hely�re a saj�t hordal�k�t rakta. Medr�t �lland�an v�ltoztatta, k�rnyezet�t gyakran teljesen el�nt�tte. A jellegzetes �rt�ri t�jk�p a Tisza sorozatos �rad�s�nak k�sz�nhet�en j�tt l�tre. A ter�letet r�tek, erd�k, ligetek, kasz�l�k, n�dasok, morotv�k �s mocsaras ter�letek v�ltakoz�sa jellemzi. A foly�medret f�z �s ny�r ligetek k�s�rik. Az erd�t�rsul�sban m�g tal�lunk k�rist, sz�llt, t�lgyet �s gyerty�nt is. Cserjeszintben a szeder indarengetege �s a galagonya sz�vev�nye szinte �thatolhatatlan. Aljn�v�nyzete s�r�, t�bbek k�z�tt megtal�lhat� benne a farkasalma, csal�n �s a ragad�s galaj. Az �ll�vizes morotv�kban gazdag a h�n�rveget�ci�. A felt�lt�d� ter�leteket a gy�k�nyek, n�dasok, majd a mag�sr�tek, mocs�rr�tek foglalj�k el. E ter�let kem�nyfa ligetei, �sz� l�pjai �s �smorotv�i k�l�n�sen �rt�kesek. Tov�bbi botanikai �rt�kekkel is tal�lkozhatunk. (ruca�r�m, ny�ri t�zike, debreceni torma, eleg�ns kosbor, margit vir�g, f�tyolos n�szirom, vill�s s�s, t�zegp�fr�ny, stb.) A k�l�nb�z� vizes �l�helyek sz�mtalan v�dett �llat- �s n�v�nyfajnak ny�jtanak otthont. A k�rzet ter�let�n 14 k�l�nb�z� �rt�kes n�v�nyt�rsul�s �s 58 n�v�nyfaj tal�lhat�, k�z�l�k 25 v�dett. A v�dett� nyilv�n�t�sakor itt volt Kelet- Magyarorsz�g legnagyobb g�ntelepe, de megtal�lhat� itt a nagy �s kis k�csag, a bakcs�, a batla, a j�gmad�r, a guvat, k�r�katona, a v�zi csibe, t�bb fajta r�ce fajok, a haris, a barna �s a k�kes r�tih�ja, eger�sz- �s gaty�s�lyv, kaba- �s kerecsens�lyom is. K�zel 200 mad�rfaj k�lt vagy vonul �t itt rendszeresen. A ter�let egynegyed r�sze szerepel a Ramsari Egyezm�ny nemzetk�zi jelent�s�g� v�zi �l�helyek list�j�n. Tiszal�c k�zel�ben a Holt-Tisz�n�l 2000-ben WWF h�d-visszatelep�t�si program keret�ben 15 h�dot engedtek szabadon, hogy elfoglalj�k a term�szetben az �ket megillet� hely�ket. A t�jv�delmi K�rzetben a keszny�teni Szam�rh�ton ki�p�tett l�togat�k�zpont tal�lhat�. Mellette  mintagazdas�g m�k�dik ahol az �s magyar �llatfajt�k k�z�l ism�t teny�sztik a sz�rkemarh�t �s a racka juhot.

Holt-Tisza

 A Tisza foly�sa t�rs�g�nkben meglassul, hordal�k�t ez�rt lerakja. A gyakori �rvizek sor�n bed�lt f�k mederben maradva, hordal�kot megk�tik, �gy seg�tik a z�tonyok kialakul�sa, egyben ennek k�sz�nhet�en alakultak ki a hihetetlennek t�n� kanyarulatai is. "Szinte csod�lkozott az ember, mi�rt nem t�r kereszt�l a hurokszer� kanyarulat keskeny nyak�n..."(Cholnoky) K�zs�g�nk k�zel�ben k�zepes �rad�s eset�n is az �rv�z �tl�pve az alacsonyabb parti r�szeket �s az Alf�ld fel� z�dult le. Az 1830. �vi rendk�v�li nagy �rv�z k�vetkezt�ben ker�lt sor a Tiszafelm�r�s (1833-1846) nagy munk�j�ra. A felm�r�st L�nyi S�muel vezette. A szab�lyoz�si munk�latokat 1846. augusztus 27.-�n �nnep�lyes keretek k�z�tt Sz�chenyi Istv�n ind�totta meg, mely az 1848-49-es Szabads�gharc esem�nyei k�vetkezt�ben le�llnak, majd 1850-ben �jra folytat�dnak. Az els� kapav�g�s eml�k�t a tiszadobi oldalon eml�km� hirdeti. Tiszadob-Polg�r k�z�tti �j medernek k�sz�nhet�en Tiszal�cot a ,,foly�" Tisza messzire ker�li. A holt�g a Tisza szab�lyoz�skor az 55. sz�m� �tmetsz�ssel alakult ki. Tiszal�c- Tiszadob k�z�tti hossza 15 km, �tlagos sz�less�ge 80 m, v�zm�lys�ge 3,5-12 m�teres, ter�lete 120 ha, v�zt�rfogata kb. 4 milli� m³. A partj�n m�ra �d�l�telep alakult ki. A Holt-Tisza nagy ter�let�nek k�sz�nhet�en kellemes kikapcsol�d�st ny�jt a vizek szerelmeseinek evez�s�knek, horg�szoknak. Tiszal�c- Polg�r k�z�tti szakasz kb. 19 km. hossz�. Jelenleg a Takta v�zfoly�sa t�pl�lja, holt�gnak ezen fele m�ra m�r feliszapol�dott, elmocsarasodott. Ebben a r�szben tal�lhat� a L�ci sziget, �s ez a r�sz adott helyet a hajdan volt L�ci-r�vnek (Luczi-r�v). Tiszal�cr�l Tiszadobra a Tisz�n tal�lhat� "katonai" pontonh�don, illetve kompon lehet �tjutni. A h�d jellegzetess�ge, hogy haj� k�zeled�sekor sz�tszedik.