Harcsa:

Horg�szata:

Hol keress�k:
A harcsa nagyobb foly�ink �s tavaink ragadoz�hala, nappal b�v�helyet keres mag�nak, t�bbnyire �jszaka akt�v. B�v�hely�l elõszeretettel v�laszt nagyobb g�dr�ket, m�lyed�seket, amennyiben nincs ilyen gyakran be�ll a medert�r�s vonal�ba is. Mindig a legm�lyebb r�szeken kell hogy keress�k egyar�nt foly�v�zen �s tavon. Foly�kon nappal t�bbnyire al�mosott partoldalak m�ly, �rv�nylõ viz�n�l tart�zkodik. �jszakai �r�kban kih�z�dik eg�szen a part sz�l�ig a band�z� kishalak ut�n. Tavakon is a legm�lyebb r�szeket kedveli, de �rdekes tapasztalat, hogy fõleg tavaszi h�napokban, amikor a naps�t�s felmeleg�ti a partsz�li vizeket, a harcsa kimer�szkedik partk�zelbe s�tk�rezni. �v�si idõszakban nagyobb bedõlt f�k mellett, gy�kerekkel benõtt partoldalon tart�zkodik, ikr�it õrizve.

Kap�si idõk: Mivel a harcsa �jjeli ragadoz�, a kap�si idõk is kitol�dnak erre a napszakra, de kiv�telt k�pez az idõj�r�s alakul�sa. Elsõsorban a ny�ri f�lledt melegben kirobban� zivatarok elõtt fokoz�dik az aktivit�sa, idegess� ingerl�kenny� v�lik, �lland� mozg�sban van, szinte mindennek odav�g ami el�ker�l. Ilyenkor aratnak a pergetõhorg�szok. Ha napk�zben van a zivatar akkor a vihar elcsitul�sa ut�n m�r nem nagyon mozog, elfekszik a mederfen�ken. Este s�t�ted�s ut�n 1 �r�val m�r �rdemes bevetni a harcs�ra felcsalizott horgot, amennyibe �jf�l ut�n 1 �r�val m�g nincs kap�sunk, k�r tov�bb pr�b�lkozni. Alkalmasak m�g a napfelkelte elõtti �r�k is, gyakran a harcsa ilyenkor is t�pl�lkozik. A vizszintingadoz�sra is reag�l a harcsa, ez az a hal amelyik zavaros v�zbe is t�pl�l�kot vesz mag�hoz, ilyenkor kih�z�dik eg�szen a partmenti vizekre is. �rad�s elõtti �n. "pezsd�l�skor" fokoz�dik a kap�kedve, �rad�skor �tv�gy�t megtartja, az �r levonul�sa ut�n visszah�z�dika m�lyebb vizekbe. Val�sz�nûleg ez azzal magyar�zhat�, hogy �rad�s idej�n a v�z el�nti az �rteret �s onnan sz�mos bogarat, f�rget, pockot hoz a v�z mag�val, �s a harcsa telet�mheti a gyomr�t, ilyenkor halat is ritk�n fogyaszt.

Horg�szm�dszerek: A harcs�ra az �sz�z�s, fenekez�s, perget�s, valamint egy speci�lis horg�szm�dszer: a kuttyogat�s m�dszer�vel horg�szhatunk. Az �sz�s horg�szm�dszer nem terjedt el el�gg�, ennek ellen�re eredm�nyes lehet, fõleg �ll�vizeken, tõzegl�pokon (Vajai õst�) ahol cs�nakb�l horg�szunk, �s nem kell messzire haj�tani a felcsalizott horgot. Az �sz� nagym�retû legyen, lehetõleg olyan anyagb�l k�sz�lj�n ami ellen�ll a mechanikai s�r�l�seknek (parafa, hungarocell), felhajt�ereje nagy. Az �sz�t sohase fekekezz�k le, tapasztalat szerint a v�dekezõ harcs�t gyakran amiatt vesz�tj�k el, hogy az �lom elakad a fen�ken l�võ akad�lyba. A fenekezõs horg�szm�dszer a legelterjedtebb, legnagyobb sz�mban ezzel a m�dszerrel fogj�k a legt�bb harcs�t. Az �lom legyen nagy, mivel jelentõs t�vols�gra kell eljuttatnunk a felcsalizott horgot, az �lom alakja �ll�v�zen g�mb�lyded, m�g foly�kon lapos, hogy a sodr�s el ne vigye. �jszakai fenekezõ horg�szatn�l elengedhetetlen kell�k egy megb�zhat� mûk�dõk�pes viharl�mpa, amelynek a v�zfelõli oldal�t staniolpap�rral lefedj�k, mert a f�ny zavarhatja a partment�n tart�zkod� halakat. �jszaka ugyanis a harcsa kih�z�dik a part k�zel�be, hogy apr� halakat ragadozza. Kap�sjelzõt nem �rdemes haszn�lni, mivel a harcsa oly erõsen ragadja meg a csalit, hogy gyakran a gyan�tlan horg�sz horg�szbotj�t is v�zber�ntja. A bot hegy�nek b�logat�s�b�l tudunk k�vetkeztetni a kap�sra, amely elõsz�r egy- k�t r�nt�s, majd egy hat�rozott erõs h�z�s form�j�ban jelentkezik.

A k�vetekezõ horg�szm�dszer a perget�s, amellyel a "l�tott" harcs�t lehet megfogni a legk�nnyebben. A perget�shez mûcsalik�nt haszn�lhatunk t�molyg� illetve k�rforg� villant�t (nagyobb m�retût). T�molyg� villant�k k�z�l a kan�l form�j�ak v�ltak be legjobban (ABU Toby, DAM Effzet). A k�rforg� villant�kn�l a sz�lesebb kanal�ak a legmegfelelõbbek (Mepps Long Killer). A gumihalakkal val� horg�szat is eredm�nyes lehet, itt a nagym�retû gumihalak j�hetnek csak sz�ba, a horog szerel�s�n�l azonban �gyeln�nk kell arra, hogy stabilan legyen r�gz�tve, ugyanis elk�pesztõ erõhat�soknak van kit�ve a harcsa sz�j�ban a szerel�k. Woblerrel val� horg�szatn�l zavaros v�zben mindig feltûnõ sz�nû woblert v�lasszunk, tiszta v�zben pedig olyat amely a legjobban hasonl�t a v�zben l�võ t�pl�l�khalakhoz. Rendk�v�l �gyelj�nk a mûcsali zsin�rra val� felerõs�t�s�re. Ha a harcsa a felsz�nen rabol, teh�t l�that�, akkor �sz� woblert haszn�ljunk (Rapal�k k�z�l: J, SSR, Original). Amennyiben erõmûvek alviz�n horg�szunk pergetve �gy a mer�lõs woblereket r�szes�ts�k elõnyben (gyakran nappal is mozog a harcsa az erõmûvek kavarg� oxig�nd�s alviz�n). A mûcsali vontat�s�n�l �gyelj�nk a j� vezet�sre, gyakorlott pergetõhorg�sz meg tudja szinte m�terre pontosan mondani, hogy milyen m�lys�gben j�r a mûcsalija. Feltûnõen szakaszosan kell vezetni a mûcsalit, ugyanis a harcsa l�t�sa nem olyan erõs, ink�bb a mozg�s�rz�kelõ szervei a kifejlettebbek. A k�vetkez� horg�szm�dszer tal�n a Magyarorsz�gon haszn�ltak k�z�l a legeredm�nyesebb Ez a kuttyogat�s. Õsi magyar horg�szm�dszer, amely a harcsa j� hang illetve rezg�s�rz�kelõ tulajdons�gait haszn�lja ki. Speci�lis eszk�zre van sz�ks�g hozz� az �n. kuttyogat�ra, amely anyag�t tekintve k�sz�lhet f�mbõl �s f�b�l egyar�nt (a szegedi hal�szok konyhak�sbõ k�sz�tett kuttyogat�t haszn�lnak, m�g a felsõ Tisz�n a di�f�b�l faragott kuttyogat� mell� teszik le a voksukat a harcsavad�szok). Maga a szersz�m h�rom fõ r�szbõl �ll: ny�l, �l, kan�l. Sok vita kering arr�l, hogy a kuttyogat� hangja val�j�ban mit ut�noz, egyesek szerint a v�zbe ugr� b�k�t, m�sok szerint a harcsa rabl�s�nak hangj�t, egy biztos: az egyik legeredm�nyesebb horg�szm�dszer. A kuttyogat�s mozzanatai a k�vetekzõk: Mindig cs�nakb�l t�rt�nik, a szerel�ken csak eg y k�t�st engedj�nk meg, ez pedig a horogk�t�s legyen. A szerel�k nem tartalmaz m�st mint egy, vagy kettõ 80-150 g-os szivar�lmot, amit a zsin�rra felfûz�nk, al� �tk�zõt tesz�nk. A legals� �lom alj�ra szoktak piros rojtot k�tni, meg lehet pr�b�lni, sokak szerint nincs sok jelentõs�ge. Ezut�n j�het a horog felk�t�se, amit nagyon gondosan v�gezz�nk, mivel itt a leggyeng�bb a szerel�k�nk. A kuttyogat�s technik�ja a k�vetkezõ: A "f�t" jobb kez�nkbe fogjuk, a mozdulatot a v�z fel� elõsz�r v�lb�l ind�tjuk, majd ahogy a v�zre �r a kuttyogat� t�ny�rja a karunkkal h�zunk egyet, az utols� f�zist a csukl� erõteljes hat�rozott mozd�t�s�val fejezz�k be. Ha t�k�letesen csin�ljuk, nem lesz loccsan� a hang, hanem olyan mint amikor egy dug�t kuh�znk az �vegbõl, sok gyakorl�st ig�nyel, de az eredm�ny k�rp�tolhat minden gyakorl�sra sz�nt �r��rt.A hangot tulajdonk�ppen a kuttyogat� t�ny�rja �ltal h�zott v�zt�lcs�r leszakad�sa hozza l�tre. Felszerel�s: A harcs�z�shoz erõs felszerel�sre van sz�ks�g, mivel a legkem�nyebben v�dekezõ halfajok egyike, �s ha belegondolunk, hogy test�mege meghaladhatja a 50-80 kg-ot akkor joggal v�laszthatunk kem�ny szerel�ket. �sz�s, illetve fenekezõs horg�szathoz hasonl� felszerel�st alkalmazzunk, tal�n annyi k�l�nbs�ggel, hogy �sz�z�sn�l kicsit hosszabb legyen a horg�szbot. A bot hossza 3-3,6 m, akci�ja B, illetve parabolaakci�, dob�s�lya 150-350 g, a bot �ns�lya nem l�nyeges mivel itt nem tartjuk �lland�an k�zbe a botot. Az ors� minimum 70-es zsin�rkapacit�s� legyen. A zsin�r legal�bb 40-es, de ahol nagyobb harcs�ra is sz�m�thatunk, illetve akad�s a terep ott b�tran haszn�lhatunk ak�r 70-es �tm�rõjû zsin�rt is. Az ut�bbi idõben elterjedt a multifil zsin�r amit a harcs�z�sn�l is nagy sikerrel bevethet�nk. Elegendõ a 30-35-�s �tm�rõjû, mivel ennek nagyobb a szak�t�szil�rds�ga mint a hagyom�nyos monofil zsin�rok�. A horog legyen tûhegyes �s vastagh�s�, mivel roppant nagy erõviszonyoknak van kit�ve, a m�rka szempontj�b�l a WMC-t, illetve a Mustad-ot aj�nlom 3/0-7/0-�s m�retben. A horog v�s�rl�sakor ne fukarkodjunk, �rdemesebb megvenni a kiss� dr�g�bb, de jobb minõs�gû horgot. perget�sn�l a bot legyen 3-3,3 m hossz�, dob�s�lya 80-150 g, akci�ja B, a gyûrûk, k�l�n�sen a keverõgyûrû legyenek nagy m�retûek, itt m�r l�nyeges szempont a bot �ns�lya mivel eg�sz idõ alatt a kez�nkben tartjuk, kompromisszumot kell tal�lni. A zsin�r legyen strapab�r�, �s erõs, ugyanakkor rugalmas, m�ret�t tekintve sohasem haszn�ljunk 35-�sn�l v�konyabbat. Az ors� legal�bb 4 csap�gyas legyen a legkorszerûbb ny�jtott, pol�rozott dobbal, mert csak �gy dobhatunk megfelelõ t�vols�gra, f�krendszere megb�zhat� legyen. A kuttyogat� felszerel�s a legk�l�nlegesebb, �gy ezt hagytam a v�g�re. A bot szokatlanul r�vid 1,8-2,0 m, de viszont rettenetesen erõs, dob�s�lya 250-500 g, sokan tengeri bototkat haszn�lnak, ezeknek a spiccgyûrûje g�rgõs kivitelû, igy a zsin�r kev�sb� csavarodik. Az ors� nagym�retû, elõny�s a multiors� haszn�lata, mivel erre f�r fel sok zsin�r, �s ami a legfontosabb csavarod�smentesen. A zsin�r mindenk�ppen fonott zsin�r legyen, mert a fen�ken l�võ akad�lyok mellett �szik el a horogra akadt harcsa, �gy strapab�r�nak kell lenni. A horog minimum 3/0-�s m�retû hegyes vastagh�s� legyen, sokan h�rom�g� horgot haszn�lnak, de az egy�g� is megteszi. F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A harcsa az �desv�zi halaink k�z�l a legkitart�bban k�zdõ halfajta. Megakaszt�s ut�n, mint egy mozdony elkezd rohanni, ilyenkor a gyan�tlan, tapasztalatlan horg�sz a botot is alig k�pes k�zben tartani. Ha ilyenkor nem siker�l meg�ll�tani zsin�rszakad�s lesz a horg�szat v�ge. Az elsõ kirohan�s ut�n �ltal�ban elfekszik a fen�ken a hal, csak a fej�t l�b�lja, ilyenkor a f�ket kiss� ki kell engedni, �s a horg�szbot nyel�re �t�seket kell m�rni, vagy pengetni kell a feszes zsin�rt, �ltal�ban erre nekirugaszkodik a harcsa egy �jabb kirohan�s erej�ig, de ijenkor m�r fogyt�n van az ereje. Meg kell pr�b�lni a v�z felsõbb r�tegeibe k�sznyszer�teni, �s �lland� mozg�sba tartani, ha nem engedj�k lefek�dni a fen�kre akkor m�r majdnem biztos a siker. A f�raszt�s k�vetkezõ szakasz�ban a harcsa fejre �llva pr�b�l megszabadulni a "kant�rt�l", ilyenkor fark�val ostorozza a zsin�rt ami a horg�szboton erõteljes r�ntgat�sokban mutatkozik meg. Ilyenkor szokta �szsekenni ny�lk�val a zsin�rt, ami a f�raszt�s ideje sor�n eggyre feljebb cs�szik, egyes horg�szok k�vetkeztetni tudnak az esetleg elszabadult hal m�ret�re, ez tulajdonk�ppen nem mindig fedi a val�s�got. Az utols� f�zisban a hal bubor�kokat enged ki mag�b�l, ez m�r biztos jele a f�rad�s�nak, majd a zsin�r hajl�ssz�ge elkezd cs�kkenni, v�g�l a harcs�t is megpillantjuk. M�g ilyenkor is tartogat õkelme meglepet�seket a gyan�tlan horg�sz sz�m�ra, csak akkor szabad a kiemel�st megk�s�relni, ha a harcsa fej�t meg�rintve a hal m�r nem kezd el kirohanni. A kisebb p�ld�nyokat term�szetesen sz�koljuk, mindig fej felõl mer�ts�nk, ha a feje benne van a sz�kban a t�bbi testr�sze engedelmesen ut�nnacs�szik. k�zzel is meg lehet pr�b�lkozni a kiemel�ssel, erõs kesztyût �rdemes h�zni, mert a harcsa tûhegyes kefeszerû fogazata k�nnyen leh�mozhatja az ember k�zfej�rõl a bõrt. M�g egy tan�cs: k�zzel val� kiemel�sn�l, a harcsa fej�t mikor a v�zbõl kiemelj�k, a test�t tengelyir�nyban elkezdi csavarni, a 6-8 kg-os p�ld�nyok k�pesek a horg�sz kez�t is kicsavarni. Ez�rt a legc�lszerûbb ilyenkor a mell�sz� kem�ny sugar�t a m�sikk k�zzel megragadni, �s mikor elkezd csavarodni, ellenkezõ ir�nyba kell ford�tani. A legbiztosabban v�g�horoggal lehet kiemelni a harcs�t, amikor fel�nk �szik �s a sz�ja r�snyire t�tva van az als� �lkapcs�ba kell beakasztani a v�g�horgot, �s egy hat�rozott h�z�ssal kell kiemelni. A v�g�horgot sohasem hurkoljuk a csukl�nkra, sokszor elõfordult m�r baleset emiatt, hogy a m�g nem kellõen f�radt harcsa megugrott, �s csak a szerencse no meg persze a cs�nakdeszka mentette meg a horg�sz �let�t. �letbentart�sa t�bbf�lek�ppen is lehets�ges, r�gen b�rk�kban t�rolt�k, gyakran a kiemel�se nem volt egyszerû mert a harcsa gyakran odakapott a horg�sz kez�re. A legegyszerûbb m�dszer a felkant�roz�s, az als� �lkapocsba erõs k�telet fûz�nk, �s azt stabilan kik�tj�k. Mindig annyi k�telet kell engedni a harcs�nak hogy el tudjon fek�kni a fen�ken, mert az �lland�an mozg�sban l�võ harcsa hamar elpusztul.

Ismertet�:

Sz�rmaz�s, elterjed�s, �lett�r:
Harcsa (Silurus glanis)
A harcsaf�l�k (Siluridae) csal�dja szerte a vil�gon elterjedt, legt�bb k�pviselõi Eur�pa, Amerika, �zsia, Afrika �s Ausztr�lia sz�mos vizeiben �l. Akv�riumi d�szhalk�nt is igen kedveltek (Coridoras, Ancystrus, Thorocatum).
Az eur�pai harcsa (Silurus glanis L.) term�szetes elterjed�si ter�lete K�z�p- �s Kelet-Eur�pa, de �zsi�ban is megtal�lhat�. �szakon a 60. sz�less�gi fok k�pezi a hat�rt, D�l- Sv�dorsz�g, Finnorsz�g �s a Balti-tavak ter�lete (Onyega-t�, Ladoga-t�). Honos viszont az Elba v�zrendszer�ben, a Keleti-tenger, a Fekete-tenger �s a Kaszpi-tenger mell�kfoly�iban. Telep�tett �llom�nya jelen van Angli�ban, Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban, Jugoszl�vi�ban, Spanyolorsz�gban (Ebro-foly� v�zrendszer�nben kapit�lis p�ld�nyok �lnek).Magyarosz�gon nagyobb foly�ink Duna, Tisza, K�r�s�k, R�ba (rendk�v�l gazdag harcsa�llom�nnyal rendelkezik), valamint nagyobb tavaink Balaton (Fony�di �rok, Tihanyi k�t kb. 11 m-es m�lys�ge), Velencei t�, Fertõ -t�, �s holt�gaink Fadd-Dombori duna holt�g, R�ckevei Duna, Holt-K�r�s�k, Alcsiszigeti Holt-Tisza (harcsa�llom�nya j� viszont meg kell keresni õket, fõleg a rep�lõt�r �s a g�ztelep alatti v�zr�szek kecsegtetnek j� eredm�nnyel) rendelkenek jelentõs harcsa�llom�nnyal.
A harcsa a nagyobb vizeink fen�klak� hala. Foly�kban ott �l, ahol a d�v�r, az �ll�vizek k�z�l a nagy kiterjed�sû, nem t�l m�ly tavakat kedveli (Pl. b�nytavakban nem mindig tal�lja meg �letfelt�teleit). D�li vid�keken elviseli a magas s�tartalmat is elviseli, de jobban �rzi mag�t �desv�zben. �lland�an keresi a b�v�helyeket, els�llyedt fat�rzsek �s v�zin�v�nyek k�z�tt.Nagyobb harcs�k b�v�helyeit mindig a term�szetes fedez�kek k�zel�ben kell keresni. A foly�medrek m�lyed�sei, nagyobb �regek, mell�kfoly�k torkolatai, duzzaszt�k alvize, tavak n�dszeg�lye, ahol a harcsa meglapul. �ltal�ban alkonyatkor �s �jszaka indul t�pl�l�kszerzõ k�r�tra, a zs�km�ny�t b�v�helye k�zel�ben kapja el. Elõfordul hogy nappal is mozog a harcsa, fõleg �rad�skor nagyobb erõmûvek kavarg� oxig�nd�s viz�ben, valamint bor�s eseõs idõben, zivatar, felhõszakad�s elõtt fokozott mozg�st figyelhet�nk meg n�la, ami betudhat� a l�gk�ri elektromoss�g n�veked�s�nek.Mindig a m�ly v�z felõl a sek�ly v�z fel� rabol.
Telep�t�s�rõl megoszlanak a szakemberek v�lem�nyei, annyi biztos azonban, hogy a harcs�t nem lehet minden megfontol�s �s v�logat�s n�lk�l kihelyezni ak�rmilyen kis v�zbe. Sokan �ll�tj�k, hogy a harcs�k jelenl�te kedvezõtlen�l hat a ponty�llom�nyra, eggyes szak�rtõk viszont azt valj�k, hogy jelentõsen csak a nagyobb p�ld�nyok tesznek komolyabb k�rokat a nemeshal�llom�nyban. Egyes tavakban p�ld�ul A Dun�nt�lon fekvõ P�csi-t�ban olym�rt�kben elszaporodott a harcsa�llom�ny, hogy gy�r�teni kellett az �llom�nyt, �gy minden horg�sznak aki 20 kg feletti tests�ly� harcs�t fogott ki a k�vetkezõ �vre sz�l� ter�leti jegyet kapott.
M�retkorl�toz�st �ltal�ban c�lszerûbb a helyi adotts�goknak (telep�t�si sûrûs�g, rendelkez�sre �ll� takarm�nyhal) megfelelõen meghat�rozni.

Testfel�p�t�se �s �rz�kszervei: Az eur�pai harcsa testi fel�p�t�se annyira jellegzetes, hogy csak kev�s hallal t�veszthetõ �ssze. Hatalmas, fel�lrõl kiss� lap�tott feje a testhossz�s�g k�r�lbel�l 20 sz�zal�k�t teszi ki. �ri�sira t�that� sz�j�ban sûrû �les �n. gerebenfogazat tal�lhat�, amely reszelõre eml�keztet, k�nyen leh�mozhatja az �vatlan horg�sz kez�rõl a bõrt. A t�rzs keresztmetszete k�rk�r�s-ov�lis, a farok fel� ellaposodik. A kicsi h�t�sz� egy kem�ny �s n�gy l�gy �sz�sug�rb�l �ll, a farok alatti �sz� messze h�trah�z�dik, de nincs �sszenõve a farok�sz�val.A mell�sz�k nagyok �s kerekded form�j�ak, egy kem�ny �sz�sug�rral ( mell�sz� szolg�l a hacs�nak �sz�sa k�zbeni stabiliz�l�sra). A has�sz�k hasonl� alak�ak, de j�val kisebbek, k�zvetlen�l a v�gb�lny�l�s elõtt helyezkednek el. A hacsa bõre sima ny�lk�s, teljesen pikkelytelen. Sz�ne h�toldalon s�t�tsz�rke, feket�s vagy z�ldessz�rke, barn�s, hasa fel� egyre vil�gosodik, piszkosfeh�r. A testsz�nt erõsen befoly�solja a v�zfen�k �s a v�zviszonyok milyens�ge. L�tezik �n. m�rv�nyozott, arany sõt alb�n� v�ltozata is. Az eur�pai harcsa jellemzõje a testhossz�s�g mintegy 10 %-�t kitevõ kb. a szemmagass�gb�l kiindul� k�t baj�ssz�l, az als� �lkapcson ugyancsak tal�lhat� 4 darab v�konyabb �s gyeng�bb baj�ssz�l. (a harcsa t�pl�lkoz�s�ban nagy szerepe van a baj�sznak, mivel �zlelõbimb�k sokas�ga tal�lhat� egyetlen baj�ssz�lon). Az ikr�sok �s a tejesek megk�l�nb�ztet�se nem egyszerû feladat, csak nagyobb tapasztalattal saj�t�that� el. Haszn�lhat� jellemzõ a nagy ivari szem�lcs form�ja a v�gb�lny�l�s k�rny�k�n (a tejesekn�l kicsi �s hegyes, az ikr�sokn�l tompa �s �v�si idõszak v�g�n piros sz�nû). A harcsa sz�les sz�j�b�l a nagy garat elõsz�r a zs�kszerû gyomorba vezet, a gyomortartalom vizsg�latok bebizony�tott�k, ellent�tben a pontyf�l�kkel szemben erõsen savas k�mhat�s�. Az el�gaz� nagy vese a test�reg h�tulj�ban a gerincoszlop alatt helyezkedik el. Az ugyancsak nagym�retû, szab�lytalan alak� m�j mellett helyezkedik el az ugyancsak hatalmas �sz�h�lyag, amely hossza el�ri a test�reg hossz�nak 80 5-�t. Az �sz�h�lyag egy nyitott l�gvezet�ken �ll kapcsolatban a garattal, amely kapcsolo�dik az �gynevezett Weber-f�le szervhez, amely a nyom�singadoz�s �rz�kel�s�re szolg�l. A harcsa oxig�nig�nye nem nagy, megegyezik a ponty�val, fejlett a bõrl�gz�se. Az �rz�kszervei k�z�l meg kell eml�teni az �z- szag �rz�kel�s�t (baj�ssz�lakon, sz�jsz�len, orrny�l�son), nyom�s- rezg�s�rz�kel�s�t- �s hall�szerv�t (Weber-szerv). L�t�sa gyenge, szeme csak arra alkalmas, hogy megk�l�nb�ztesse a vil�gost �s a s�t�tet.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: Az eur�pai harcsa ny�ron m�just�l j�liusig �vik, kedvezõtlen idõj�r�s eset�n ez az idõszak eltol�dhat. Az �v�helyeket akkor keresik fel a harcs�k ha a v�z hõm�rs�klete tart�san el�rte 20-22 Celsius-fokot. Az ikra lerak�s�n�l elõnyben r�szes�tik a parmenti d�s n�v�nyzetû helyeket, k�l�n�sen kedvelik a v�zbedõlt f�kat, �s gy�kereket. Az �v�helyeket a p�rok megtiszt�tj�k. Az ikr�k �tm�rõje 1,5-2,0 milim�ter, m�ret�k a kikel�sig jelentõsen n�vekszik. Kezdetben az ikra ragacsos erõsen tapad a gy�kerekhez szil�rd csom�kba. A fejlõd�s sor�n cs�kken az ikr�k ragacsoss�ga, igen �rz�kenyek ebben a st�diumban, k�l�n�sen a mechanikai s�r�l�sekre. Ha a v�zfen�kre ilyenkor lehullanak, akkor elpusztulnak. Az ikr�b�l az ivad�k 23-25 Celsius-fokos v�zben 2,5-3 nap alatt kel ki. A kis harcsal�rv�k kezdetben f�ny�rz�kenyek. Menek�lnek a f�nysug�r elõl, eg�szen az elsõ t�pl�l�kfelv�teli napig (kb. 7-10 nap). A harcsa k�sõbb is ig�nyli a b�v�helyet. A szaporulat kezdeti vesztes�gei igen nagyok. A harcsa az elsõ �let�v v�g�re 15-20, a m�sodik �v v�g�re 30-40, a harmadik �s negyedik �vben el�rik az 50-80 centim�teres testhossz�s�got �s a 3 kg- os testt�meget. A tov�bbi tests�lygyarapod�s erõsen f�gg a harcsa �letter�tõl. R�gebbi besz�mol�k szerint az eur�pai harcsa maxim�lis testhossz�s�g�t 3-5 m�terben, maxim�lis s�ly�t 200-300 kilogrammban adj�k meg(Kaszpi-t�, Fekete-tenger t�rs�ge).

T�pl�lkoz�s: A harcsa nagys�ga ellen�re megmarad a v�ltozatos �trend mellett, �tlapj�n szerepelnek: f�rgek, rovarl�rv�k, puhatestûek, csig�k, r�kok (gyomortartalom vizsg�lat alapj�n a r�k fõleg ny�ri idõszakban k�pezi t�pl�l�k�nak jelentõs r�sz�t), de az egeret, b�k�t, patk�nyt is fogyasztja, sõt egyes vizeken a nagyobb harcs�k a v�zimadarakat is leh�zz�k. Halak k�z�l ink�bb a kisebb p�ld�nyokat ragadja meg hatalmas sz�ja ellen�re, teh�t keszegeket, s�geret, comp�t, n�ha elõfordul, hogy a n�vend�k nemeshal�llom�nyban is k�rt tesz, ez�rt nagym�rt�kû szak�rtelmet ig�nyel a kihelyez�se.