Angolna(Halismertet)!
Hegeds Dvid 2007.02.02. 08:23
Amit tudok s tapasztaltam az angolnrol!:D
Angolna:
Horgszata:
Hol keressk: Az angolna haznkba mivel teleptssel kerlt, ezrt csak olyan vizekben fordul elõ ahov beteleptettk, illetve ahov vndorlsa sorn eljut. Fenklak hal ezrt a fenk kzelben kell hogy keressk. Szvesen bjik az iszapba, ahov szinte teljesen be tudja sni mag, gy hogy csak a feje ltszik. Szeret megbjni vzbedõlt fk, bokrok, elsllyedt hajroncsok mellett. Nagyobb tavakban mint pldul a Balatonon, a partbiztost kvezsek rseiben is elõszerettel tanyzik. Nagyobb vizeinkben mint a Balaton, Velencei-t, Fertõ-t (rendkvl erõs llomny l itt), megynkben az Alcsiszigeti Holt-Tisza, Cibaki holtg, Szajoli Holtg kecsegtet j angolnazskmnnyal.
Kapsi idõk: Az angolna jszakai ragadoz, de ez nem azt jelenti, hogy nappal nem vesz maghoz tpllkot, sõt a legtbb kapitlis angolnt ppenhogy nappal sikerl horogra csalni. jszaka holdvilgnl feljnnek egszen a felszn kzelbe s ott ragadozzk az apr kszket, ilyenkor hallani cuppogs rablsokat, a harcsval nem lehet sszetveszteni, mert a harcsnak a rablsa mlyebb hang csobbans. Az idõjrs is befolysolja az angolna kapkedvt, amikor htgra st a nap, szinte alig lehet horogra csalni, szeles esõs idõben viszont fokozottan aktv, ilyenkor knnyû megfogni. A mlyebb tavakon eredmnyesek lehet a hajnali rk. |
Horgszmdszerek: A hal horgszatra legtbb esetben csak a fenekezõ horgszmdszer jhet szba, tulajdonkppen ugyanaz a mdszer amit a harcszsnl emltettem. A Balatoni mlkon ismeretes mg egy mdszer ami igen eredmnyes a kvek kz rejtõztt angolnk megfogsra. Ez gy nz ki, hogy egy rvid T fogantys aclrd aminek a vgre fel van erõstve aclszl, vagy kevlr elõke (az elõke hossza max. 2m, azrt kel hogy a kvek el ne darljk a zsineget), az elõke vgn egy egyg horog. Ezt a szerelket belgatjk a kvezs rseibe, ahol az angolnk meglapulnak, s emelik sllyesztik a csalit, amg a hal oda nem kap, majd egy gyors hatrozott mozdulattal kiemelik a partra. |
Felszerels: Az angolnzshoz masszv megbzhat felszerels kell, mivel a halat nem lehet frasztani, mert farkval megkapaszkodik a legkisebb akadlyba is s letpi magt a horogrl. Egyenletes hatrozott, s erõs hzssal kell partra knyszrteni, amely akci ignyli az erõs megbzhat felszerelst. A bot tekintetben kvetelmny, hogy spiccakcis legyen, hossza 3 m, dobslya 80-150 g. Az orsra frjen fel 0,50-es zsinrbl 100 m (50-es ors), a zsinr 0,35 mm-es legyen. Elõfordul, hogy az angolna a pontyozs, vagy harcszs mellkhalaknt jelentkezik. gy tulajdonkppen megfelelnek azok a szerelkek is. |
Csalik: A csalik tekintetben csak llati eredetûek jhetnek szba, az angolna aprllatevõ, illetve ragadoz. A leguniverzlisabb csali a hal, illetve a giliszta. A kishalat lve (3-5 cm), illetve szeletbe is felrakhatjuk a horogra, a gilisztt mindig csokorba tûzzk, ugyanis elõfordul, hogy a kishalak lecsipegetik. Egyb llati eredetû csalival is rdemes prblkozni: marhamj, lp, tdõdarabka stb. |
Fraszts, kiemels, lvetarts: A frszts anyibl ll csupn, hogy egyenletes hzssal pumplva, tvol tartsuk a halat a fenken lvõ akadlyoktl amiben megkapaszkodhat, ha gyesen csinljuk az angolna valsggal kipattan a vzbõl. Szkolni nem rdemes, mert egyrszt az erõse nylks bõrû hal teljesen sszepiszktja a hlt, msrszt knnyedn kibjik belõle. Egyszerûbb a zsinr megfogva partra cssztatni. Nhol az esernyõtrkkt alkalmazzk, ami abbl ll, hogy az angolnt egy kinyitott s a vzre tett esernyõbe hzzk bele ahonnan nem nagyon tud kijnni, mert az esernyõ csszik s a hal nem tud sehol megkapaszkodni. Amint kiemeltk a halat a vzbõl ragadjuk meg jsgpaprral, vagy kesztyûvel j erõsen a feje mgtt s a horgot szabadtsuk ki, amennyiben mlyen nyelte el a horgot ne prblkozzunk a kiszabadtsval, a hal tiszttsakor gy is visszakapjuk a horgot, hanem vgjuk el a zsinrt (gyakran elõfordul, hogy nagyon elnyeli a horgot). A halat lvetartani nem ppen egyszer, minden kis rsen ki tud bjni, rendkvl szemfles, a legjobb mdszer nejlonzacskba belerakni, s a zacsk zsjt j erõsen elktni. Legjobb azonnal az angolnt meglni, amely gy trtnik, hogy a farokrszt erõsen odacsapjuk valamilyen kemny trgyhoz, itt vannak a hal fõbb idegrendszeri szervei, a halat nyzzuk meg, mgpedig gy, hogy a fejnl fogva felktjk, a nyaknl krbemetsszk, s a bõrt kombinltfogval ktoldalt megfogva egy lendlettel, mint egy zoknit lehzzuk. Utna tvoltsuk el a belsõ szerveit.
Ismertet:
Testi felptse: Angolna (Anguilla anguilla) Az angolna oldalrl illetve fellrõl laptott, alakja nylszerû, ors alak, kgyszerû. A fej fellrõl enyhn laptott, a szj fel elkeskenyedõen kpos, a nyakrsz kzvetlenl kapcsoldik a trzshz. A fej alakja szerint kt tpust klnbztetnk meg: a hegyes fejût, illetve a tompa fejût. Tpllkozsban is klnbznek egymstl, a hegyesfejû inkbb aprllatevõ, mg a tompafejû ragadoz letmdot folytat. A trzs a koponytl egyenletese kiszlesedõ, hengerszerûen megnylt, tmenet nlkl kapcsoldik a farki rszhez. Az egyetlen pros sz, a mellsz amely kzvetlenl a kopoltynyls mgtt fekszik. A htsz s a farokalatti sz ltszlag egybenõtt, de megtallhat a kettõt elvlaszt faroksz. Az angolna szsugarai lgyak, hinyzik az elsõ kemny szsugr. A farok a farokvg fel oldalrl fokozatosan laptott vlik, s tmenettel cscsban vgzõdik. A faroksz klsõ ltszatra szimmetrikus, de belsõ vza rszarnytalan. Bõre nagyon skos, nylks, testt apr, bõrbe gyazott pikkelyek fedik. Az angolnt ha hosszabb idõre kivesszk a vzbõl akkor sem pusztul el mivel fejlett a bõrlgzse, ami 1 kg-os halnl 12-13 celsius-fokon 1,5 kbcentimter levegõt felvtelt jelenti. Elsõsorban vndorlskor hasznos szmra ez a tulajdonsg, hiszen a hossz tja sorn szrazfldi akadlyokat is le kell kzdenie.
|
Szaporods, egyedfejlõds, nvekeds: Az ivarrett angolna az desvzbõl a tengerbe vndorol vsra. Sokig nem tudta senki megllaptani az vs pontos helyt, de 1967-ben Bertelsen-nek sikerlt nagyobb pontossggal megllaptani az angolna vhelynek pontos koordintit. Szerinte az vs a rktrtõ s a 60 fok nyugati hosszsg metszspontjnl a Sargasso-tengerben valsznû. A Sargasso-tenger az Atlanti-cennak a Bermuda-szigetek, Azori-szigetek s a Karib-szigetek kztti rsze. Nevt a vzben nagy tmegben lebegõ Sargassum barna moszatrl kapta. A vz startalma 36,5 %, ceni viszonyok kztt a legnagyobb tltszsgot itt mrtk. A mai napig sem tisztzdott, hogy az angolnk milyen mlysgben s milyen mdon vnak. Egyes szakemberek a lrvafogsi mlysgbõl indulnak ki, teht 200-500 m mlyen ttelezik fel az vst. A kvetkezõ bra szemllteti az angolna egyedfejlõdst:
|
Nvekedse tpllkban gazdag vizekben gyorsnak mondhat, azonos kor halak kztt nagy nvekedsbeli klnbsgek vannak. ltalban 40-45 cm-es testhosszsgot rnek el a vndorlsig, ennl nagyobbra ritkn nõ.
|
Tpllkozs: Az angolna tpllkozst tekintve mindenevõnek mondhat, fenklak mivolta rvn az ott elõfordul tpllkszervezetek alkotjk tpllknak nagy rszt. Nhnyat emltve: gyûrûsfrgek, puhatestûek, csigk, kagylk, rkok (alsrendû, felsõrendû), rovarok, halak ktltûek. A tpllkfajtk fogyasztst ki lehet vetteni vszakokra is: alsrendû rkok - mrciustl novemberig cskkenõ tendencival, puhatestûeket - nyr vgtõl novemberig, halakat - jnius jlius hnapban. | |
|