Kap�si idõk: A balin szesz�lyes hal, gyakran akkor jelenik meg amikor a horg�sz nem is sz�m�t r�. Nappali ragadoz�, az �jszak�t pihen�ssel t�lti. Horg�szat�ra a legalkalmasabbak a hajnali �s a k�sõ esti idõszakok, sokszor elõfordul, fõleg frontbet�r�s elõtt, mikor a f�lledt meleget hidegebb l�ghull�mok v�ltj�k fel, k�l�n�sen akt�v. Az erõs sz�l sem veszi el kap�kedv�t. Fõleg ny�ri d�lut�nokon heves z�por ut�n eredm�nyesen horg�szhatunk r�. Gyakran a d�li �r�k is eredm�nyt hozhatnak. A balin kimondottan olyan hal amelyik mutatja mag�t, hangos rabl�s�t szinte nem lehet nem �szrevenni, annyira jellegzetes, hogy m�s halfajjal �ssze nem t�veszthetõ, gyakran ha az elsõ rabl�si k�s�rlete nem siker�l, ut�nnaveti mag�t t�bbsz�r is �ldozat�nak. Mivel fogai nincsenek ez�rt a kishalat egyetlen szippant�ssal nyeli el.

Horg�szm�dszerek: A balinra t�bf�lek�ppen horg�szhatunk, tal�n a legklasszikusabb a balin�lmos mûlegyes m�dszer, amely a zsinn�rv�g�re r�gz�tett "balin�lomb�l" (szivar�lomhoz r�gz�tett h�rom�g� horog, az �lmot festik, vagy esetenk�nt rov�tkolj�k, a horog sz�r�ra sz�nes pamutbojtot k�tnek) �s a fõzsin�ron l�võ oldalelõk�kre k�t�tt k�l�nf�le mûlegyekbõl �ll. Az �lom maga a kihaj�t�shoz szolg�ltatja a megfelelõ dob�t�meget, egyben ut�nozza a menek�lõ kishalat, a rov�tk�kat is k�sz�thet�nk �les k�ssel az �lomra (kez�nkre vigy�zzunk !), ezek a rov�tk�k bedob�skor levegõt fognak �s a v�zben val� vontat�skor ez�st�sen csillog az �lom, �s m�g rezonanci�t is kelt. A mûlegyeket egym�st�l olyan t�vols�gba �rdemes a fõzsin�rra r�gz�teni, hogy bevontat�skor az egyik l�gy a felsz�n alatt k�zvetlen, a m�sik a v�z sz�n�n t�ncoljon. Pergetve is kitûnõen horg�szhat� a balin fõleg spinnerekkel, mindig hossz� levelû forg�kanalas villant�t v�lasszunk erre a c�lra (Mepps Aglia Long 3), t�molyg� villant�k k�z�l csak a kism�retû hossz�k�s kanalak j�hetnek sz�ba (Abu Toby), a villant�t mindig a rabl�s ir�ny�ba haj�tsuk, �s ahogy v�zre �rt, azonnal kezdj�k el vontatni, a balin ugyanis nem eszi meg a csuk�n�l m�r sokszor bev�lt hull� falev�l taktik�t. Van m�g egy m�dszer amelyet r�gebben alkalmaztak a t�volabb rabl� balinok horogra ker�t�s�re, ez az �n. v�zis�rk�ny. Ez a szerkezet a v�z sodr�s�t kihaszn�lva a foly�ssal szemben vontatva a foly�v�z k�zepe fel� igyekszik. H�rom fõ r�szbõl �ll: pingponglabda, amely az eg�szet a felsz�nen tartja, erre ragasztva egy felsõ lap, amely a v�zzzel v�zszintes helyzetben van (ez seg�iti a v�zen val� stabilabb fekv�st), majd erre merõlegesen felragasztva egy �n. terelõlap�t amely fixen �ll, �s ez tartja ir�nyban a v�zis�rk�nyt.A terelõlap alj�ra fel kell erõs�teni egy �lmot, a t�mege akkora legyen, hogy a szerkezet m�g fenn maradjon a v�zfelsz�nen, �s ugyanakkor tõkes�lyk�nt is mûk�dj�n, teh�t a v�zis�rk�ny stabilit�s�t n�veli az �lom. A felsõ lapra furatokat k�sz�ts�nk, �s ebbe fûzz�k be a zsin�rt y-alakba, �gy hogy a v�zfoly�s ir�ny�ra mindig merõlegesen �lljon, csak �gy fog befel� igyekezni a s�rk�nyunk. Az eszk�z h�tolj�ra is ker�l egy furat ide akasszuk a horgot, amelyre kishalat tûz�nk. A v�zbeenged�s ut�n egy kicsit a sodr�ssal le�sztatjuk, majd a zsin�rt megfesz�tve a foly�ssal szembe elkezdj�k vontatni, ha j�l mûk�dik akkor a v�z k�zepe fel� fog igyekezni szerel�k�nk.Ugyanezt megtehetj�k v�zigoly�val is csak ott nem tudjuk ir�ny�tani �gy a szerel�k�nket.

Felszerel�s: A balin�lmos-legyes horg�szathoz a legmegfelelõbb bot egy 3-3,30 m hossz� 40-80 g dob�t�megû spiccakci�s horg�szbot, az ors� legyen minn�l megb�zhat�bb, sim�bb fut�s�, a dobkik�pz�se k�pos kivitelû legyen, hogy a zsin�r k�nnyen futhasson le, ez�ltal n�velve a dob�t�vols�got. A perget�shez haszn�lhatunk kiss� kisebb dob�t�megû 30-60 g-os botot. A zsin�r m�rete 0,30 mm �tm�rõjû, �rdemes 5-10 m egy sz�mmal vastagabb (0,35-�s) �n. ostort k�sz�teni, amely azt hivatott szolg�lni, ha a horgon v�dekezõ hal megugrik ne szakadjon el a zsin�r. A horgot itt is fenj�k tû�lesre, de legjobb ha k�miailad �lezezett horgot v�s�rolunk.

Csalik: �lõcsalik k�z�l elsõsorban a kishal j�het sz�ba, k�sz j�sz, bodorda 5 cm k�r�li p�ld�nyaival csalizzunk, ink�bb a hossz�k�s kishalakat nyeli a legjobban a ragadoz�. K�l�nf�le rovarokkal is pr�b�lkozhatunk, fõleg akkor ha a balinok olyan k�zel rabolnak a parthoz, hogy szinte lefr�csk�lik a horg�szt, sz�cske, fekete t�cs�k, cserebog�rrajz�skor a cseerbog�r, lepke stb. Mûcsalik k�z�l is a keskenyebbeket r�szes�ts�k elõnyben, az elõzõekben le�rt ABU Toby �s a Mepps Aglia Long 3-as a k�t favorit a villant�k k�z�tt. Rapal�kkal is horg�sznatunk balinra, elsõsorban a mind�ssze 3 cm-es MFR jelz�sû (Mini Fat Rap) p�ld�nyaival S sz�n�sszet�telben. Balin�lmos legyekn�l csak egy szempontot kell figyelembe venni:a mûl�gyben sok legyen benne a feh�r sz�n, a horog m�ret�t tekintve 1-2/0 -ig terjedhet, a mûl�gy k�t�se elõtt a horogsz�rat �rdemes lelakkozni sz�ntelen lakkal, ami a rozsd�sod�s ellen v�di a horgot.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A balin kap�sa villant�ra �ltal�ban heves, egyetlen szippant�ssal nyeli el a mûcsalit, a mûlegyes horg�szok gyakran a fogaskerekekk�nt mûk�dõ garatfogak k�z�l kell, hogy kipiszk�lj�k a horgot. Az �lõ kishalal val� horg�szat eset�n a kishalat gyakran csak k�rbe�ssza majd el�szni l�tszik �s a k�vetkezõ fordul�n�l r�rabol. A kap�s ut�n gyor kirohan�sokkal igyekszik megszabadulni a horogt�l, sokszor a felsz�n k�zel�ben csapkod, kiugrik a v�zbõl. Mivel igen gyorsan �szik, nagyon hamar elk�sz�l erej�vel, a sz�kol�ssal ne nagyon igyekezz�nk mert a hal m�g az utols� pillanatokra is tartogathat meglepet�seket, hirtelen kirohan�sokat. Sz�kolni a m�r teljesen kif�radt balint lehet. �lvetart�sa foly�v�zen a leg�szszerûbb, nagym�retû sz�kban, illetve hossz� p�r�zra fûzve �s a m�lybe engedve. �ll�v�zen m�r bonyolultabb a dolog, mert �lland� friss v�zre van sz�ks�ge a balinnak, elõfordul gyakran, hogy elpusztul. Ismertet�: