Amur (halismertet)!
Hegeds Dvid 2007.02.02. 07:32
Ebben a halakrol irom le amit tapasztaltam!
Amur:
Horgszata:
Hol keressk: Az amur knbl szrmazik, elsõsorban az elszaporodott vzinvnyzet irtsra trtnt a clirnyos teleptse magyarorszg vizeibe 1970-es vekben. Azta megtallta letfeltteleit s rendkvl jl rzi magt, amit a kifogott pldnyok mennyisge s mrete is mutat. mivel zmmel nvnyi tpllkot fogyaszt a nvnyzet sûrûjben kell hogy keressk. Folyvizekben az aljzatra tapadt lõbevonatot legeli, a lass folys rszeken, blkben, kõgtak mgtt. llvizeken a nd fiatal hajtsait, s a hnrt, algkat, moszatot eszi, gy itt kell keresni. Ltott hall csak akkor vlik amikor a ndasban a vzre hajl nd levelt eszi, ilyenkor azt ltjuk, hogy a nd szra megdõl, majd a vrebukik, s eltûnik. Ez els jele, hogy amurok vannak a horgszhelyen. Az vszaknak megfelelõen, hidegebb vzben a mlyebb, felmelegedõ s meleg vzben a seklyebb rszeket keresi fel. Gyakran elõfordul, hogy meleg nyri napokon, nagyobb vizeken egszen a felszn kzelben stkrezik caspatostl.
Kapsi idõk: Szinte egsz vben foghat, tlen azonban kevs tpanyagot vesz maghoz. A nap brmely szakban foghat, ez horgszmdszertõl fgg, nyri melegben a vz minden rtegben elõfordulhat, de fõleg a ndasokban szkl. jjel kihzdik gyakran a part kzelben, ilyenkor kevss vatos, knnyebb lpre csalni. A rekordlistkat bngszve kitûnik, hogy a legtbb pldnyt a nyri hnapokban s nappal ejtik el. Fõleg a Rckevei Dunn egy idõben elõszeretettel horgsztak jszaka amurra, a vzpartot srga fnnyel vilgtottk meg, mivel ez hat a legkevsb riasztlag az amurra, ki lehet prblni eredmnyes lehet, ott ahol engedlyezik az jszakai horgszatot. |
Horgszmdszerek: A pontyozsnl emltett horgszmdszerek megfelelnek itt is, annyi vltoztatssal, hogy szs horgszatban az osztott sly szerelk a legmegfelelõbb, mivel az vatos hal gy rez a legkisebb ellenllst a csali felvtelnl. A fenekezõ horgszatnl inkbb a csszolmos mdszert rszestsk elõnyben, s a horogelõkre fûzznk fel egy hungarocell vagy parafadug darabot, ami a fenk feletti lebegtetst hivatott szolglni. Van egy tmenet a fenekezs s az szs horgszmdszer kztt, amikor a csali a vzvelsznen van de az lom a vzfenken van. Fõleg ezt a mdszert nem tl my tavakon alkalmazhatjuk sikerrel akkor, mikor az amurok a felszn kzelben tartzkodva csipegetik a vzfelsznen sz nvnyeket. A szerelkhez szksges egy 40-80 g-os lom s egy parafadug, ami a vzfelsznen tartja a horgot amire ndlevelet, vagy egyb vzinvnyt tûznk. A kvetkezõ brn bemutatom
|
Felszerels: A horgszbot legyen hossz 3,5 m krli a dobslya 80-150 g, mindenkppen parabolaakcij botot vlasszunk, mivel az amurok kemny harcosok, a frasztskor hossz hitrelen kirohansokkal vdekeznek. Az orst gy vlasszuk meg, hogy legalbb 50-es zsinrkapacits legyen, teht 0,50 mm tmrõjû zsinrbl frjen fel r 100 m. A zsinr nylt tiszta akadlymentes terepen lehet 30-as, ennl vkonyabbat ne nagyon hasznljunk fõleg olyan helyeken ahol kapitlis amurok is vannak. Akads vzinvnyzettel sûrûn benõtt helyeken akr 40-es zsinrt is hasznlhatunk, vagy a most virgzst lõ fonottzsinrok kzl 0,25 mm-eset. A horognak vastag hsnak s bõ blûnek kell lennie, hogy a halat biztosan tartsa. Mrett tekintve a 2-es mrettõl egszen a 3/0-s mretig varilhatjuk. |
Csalik: Mivel az amur nvyevõ, nvnyi eredetû csalikkal horgsszunk r. A kuorica klnbzõ fajti a legelterjedtebb csalik, a Rckevei Dunn egy idõben a szraz tft kukorict hasznltk, mert ezt kevsb tudja leverni a keszegnpsg. eredmnyesek a knbzõ tsztagyurmk, amelyekbe nvnyi anyagokat is kevernek (lucernaliszt, ppestett zldborsmassza). A bojlit is lehet alkalmazni, fõleg tavasszal, amikor magas tprtkû lelemre van szksge a halaknak. A fõtt srgarptl a dinnyeszeletig mindennel lehet prblkozni ami csak felhja az amur figyelmt. A legfontosabb tpllkt, a friss ndhajtsokat is felknlhatjuk neki, nagyon sok fogs igazolja a csali eredmnyessgt. |
Fraszts, kiemels, lvetarts: Az amur kemny, harcos hal, az utolskig kpes kzdeni. Frasztsnak elsõ fzisban egyenletes hzsokkal vlaszol, ha ilyenkor meg tudjuk lltani knnyen nyerhetnk a kzdelemben, mert gyakran elõfordul, hogy a hal horogra akads utn kezesbrnyknt hagyja magt vontatni, persze egy kt trkkt megprbl, azonban ha ilyenkor nem sikerl megszkolni, akkor eszeveszerett vgtba kezd, ilyenkor szokott a zsinr szakadni, rosszabb esetben a bot trni. Ilyenkor mr kteslyess vlik a kzdelem, csak akkor tudjuk megtartani a halat, ha elegendõ mennyisgû zsinr van az orsn, ekkor kpes egy -egy nagyobb pldny 50-60 mter zsinrt is lehzni egyetlen kirohanssal. jszakai horgszatnl a megvilgts is fontos lehet, ugyanis egyes esetekben tapasztalhat volt, hogy a hal a felsznre hzskor szinte megvadult, ha a horgszok vaktan fehr fnyt hasznltak a horgszhely megvilgtsra, ezrt ha tehetjk szrt fnyben s lehetõleg kicsit srgbb tnus megvilgts mellet horgsszunk. Ha elrkezett a szkols pillanata sohasem kapkodjunk, mindig vrjuk meg azt a pillanatot amikor a halat tkletesen tudjuk irnytani, s ekkor hzzuk a szk fel, majd egy hatrozott emelssel billentsk bele a szkba. Elõfordul, hogy a szk lttn megugrik, elõtte clszerû a fket jl belltani, mert knnyen durrans szakads lehet a fraszts vge. Az amur lvetartsa szkban, illetve felkantrozva trtnik, rdemesebb hossz ktlen a mlyebb vzrtegekbe engedni, tovbb lve marad. |
|
Ismertet:
Elterjeds,lhely:Amur (Ctenopharyngodon idella) Az amur õshazja Kna, de elõfordul Oroszorszg keleti rszn fekvõ melegebb vzû folyiban, tavaiban. Az 1970-es vek elejn Magyarorszgon a szakemberek kezdtek gondolkodni, hogy kellene egy olyan halfaj aminek fõ tpllkt kpzi a vizeinkben olyannyira elszaporodott vzinvnyzet, az elsõ pldnyok 1973-ban rkeztek meg haznkba. Kedveli a lass folys csendesebb szakaszokat, s a mly vizet. Magyarorszg folyiban s nagyobb llvizeiben egyarnt elõfordul (Tisza, Duna, Rckevei-Duna /innen kerlt ki az orszgos cscs 40,05 kg/, Alcsi-Holt Tisza, Fadd-Dombori holtg, Atkai-holtg, Tisza-t, Hortobgy-Beretty csatorna, Kiskunsgi csatorna, valamint sok intenzv vz. Kedveli a hnros nvnnyel erõsen benõtt vzterleteket.
Testfelpts: Az amur hengeres testû, fellrõl kiss laptott alak hal, jellegzetesen torpedalak. Kltakarja kiss skos, nem nylks, testt nagy mretû ezsts sznû pikkelyek fedik (a Bajkl-t krnykn lõ amurok szne fekets rnyalat ezrt ott fekete amurnak nevezik). Feje nagy vaskos, szja cscsba nyl, szjszle erõs, izmos. Szeme nagy a fej ellsõ rszn helyezkedik el. szi palaszrke rnyalatak, htszjnak elsõ sugara kemny, a tbbi lgy szsugr. Farokszja erõteljes, kzpen hastott.
Szaporods, egyedfejlõds: Az vs mjus, jnius hnapban trtnik, 20 celsius fokos feletti vzhõmrsklett mellett, vs utn az ikra lebeg, s felszik a felsõbb, melegebb vzrtegbe. Gyakran elõforful, hogy sszevik a ponytflk csaldjba tartoz ms halfajokkal, gy elõfordul, hogy amurhoz hasonl hibridek jnnek ltre. A kikelõ ivadk az elsõ idõszakban planktonikus lõlnyeket fogyaszt csak ksõbb tr t a nvnyek fogyasztsra.Nvekedse megfelelõ minõsgû s mennyisgû tpllk mellet igen gyorsnak mondhat, irodalmi adatok szerint 120cm testhosszsgot s akr 50 kg-os testslyt is elrhet.
Tpllkozs: Az amur elsõsorban nvnyi tpllkot fogyaszt, 1973-ban ebbõl az okbl kifolylag teleptettk magyarorszg tavaiba, folyiba. tlapjn megtallhat, friss nvnyi hajtsok, elõszeretettel fogyasztja a zldalgt, a nd hajtsait. helytelenl teleptve krokat is okozhat, mivel elszaporodott llomny kpes kirtani egy vzterlet teljes vzinvny faunjt (Solti bds t).
|